DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõterjesztéssel kapcsolatban vita csupán az országgyûlési határozat címe tekintetében - Papp Pál képviselõ úr e tárgyban benyújtott módosító indítványára tekintettel - bontakozott ki a bizottságokban. Három bizottság is megtárgyalta ezt a témát. A résztvevõk többsége osztotta azt az alkotmányos aggályunkat, amely szerint az Országgyûlés megerõsítõ határozata, annak címe nem térhet el magának az egyezménynek a címétõl, amelyet a szerzõdõ felek aláírtak. Ebben az esetben ugyanis elõállhatna az, hogy nem ugyanazt a szerzõdést erõsítené meg a T. Ház.
Az egyezményben megnevezett két település, Mörbisch, illetve Siegendorf az Osztrák Köztársaság államterületén található. Az, hogy egy másik állam területén levõ település nevét nemzetközi szerzõdésben miként jelöljék meg, elsõsorban az adott állam szuverenitása körébe tartozó kérdés. Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvek Európa-chartája a földrajzi nevek megjelölésénél a kisebbségi nyelven történõ megjelölést, adott esetben a hivatalos nyelvvel való együttes megjelölést akkor teszi kötelezõvé, ha megfelelõ igény van erre. Tekintettel arra, hogy az adott területen magyar kisebbség ma már nem él, a nemzetközi jog által biztosított ezen lehetõségre nem hivatkozhatunk. Kölcsönös megegyezés, illetve viszonosság alapján természetesen lehetõség van arra, hogy olyan helységneveket, ahol több nemzetiség él, több nyelven tüntessenek fel, és ezt nemzetközi szerzõdésben is így alkalmazzák.
Mindezek a szempontok elsõsorban a nemzetközi szerzõdés elõkészítése során mérlegelendõ és a másik féllel megvitatandó kérdés. A magyar-osztrák határmegállapodások tárgyában kötött nemzetközi szerzõdésekben eddig nem volt gyakorlat osztrák helységnevek magyar, egyidejûleg német nyelven történõ feltüntetése.
A nemzetközi szerzõdés megerõsítésének körében az Országgyûlés fõként azt vizsgálja, hogy a szerzõdés tartalmát tekintve megfelel-e az ország politikai, kül-, valamint belpolitikai, gazdasági érdekeinek; vizsgálja továbbá a szerzõdés és a nemzetközi jogszabályok, köztük az alkotmány viszonyát. A vizsgálat formai kérdésekre is kiterjedhet. Jelen esetben - jóllehet az egyezményt három országgyûlési bizottság is megvitatta - nem merült fel a szerzõdéssel kapcsolatban tartalmi és formai aggály. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a szerzõdés megkötése, megerõsítése mind az Osztrák, mind pedig a Magyar Köztársaság, annak polgárai érdekeit egyaránt szolgálja.
Tájékoztatom továbbá képviselõtársaimat, hogy az osztrák fél diplomáciai jegyzék útján 1995 augusztusában már értesítette a magyar Külügyminisztériumot, hogy eleget tett a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi elõírásainak.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy az egyezmény megerõsítésére vonatkozó javaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)