TÓTH PÁL (MSZP): Kedves Képviselõ Úr! Én elég nehéz helyzetben vagyok, ön tudniillik kétségbe vonta azt, hogy én értek ehhez vagy nem értek. Én képviselõ vagyok, tisztességgel és becsülettel képviselem azt az elõterjesztést, amelyet képviselnem kell egy többségi álláspont képviseletében. Én azonban szeretném önt emlékeztetni arra, hogy megjelent a kárpótlásról egy állami számvevõszéki jelentés, amit én elolvastam, igen alaposan. Én nem tartok igényt arra a szakértelemre, amit ez az állami számvevõszéki jelentés bemutatott. Ez az egyik dolog.
A másik dolog pedig: én nem tartom helyénvalónak azt, hogy érvek helyett a képviselõk egymás kompetenciáját vagy hozzáértését vonják kétségbe. Én nem mondtam önnek azt, kedves képviselõ úr, pedig mondhattam volna, hogy itt ön fölállt és jó néhány percen keresztül errõl a témáról mélyen az ön színvonala alatt hordott össze hetet-havat, amiben összekeveredtek sanda, különbözõ politikai szándékok, csúsztatások és egyebek, és mélyen önmaga alatt produkálta magát.
Most elmondom - azok után, amiket az én szememre hány -: én korrekt módon, a tárgyhoz ragaszkodva és önt nem minõsítve, egy részletes vita hangulatához illõ módon reagáltam mindarra, amit ön elmondott. Köszönöm a figyelmet.