TIRTS TAMÁS, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Roma Önkormányzati Képviselõk! Kedves Vendégeink! Tabajdi Csaba azt mondotta, hogy ez a nap egyértelmû jelzés, hogy mennyire fontos ez a probléma. Én a magam részérõl hadd tegyem hozzá, hogy remélem, nem ebben a napban merül ki a kormányzat figyelme a cigánypolitika iránt, és remélem, hogy az a vita, ami itt ma kibontakozik - és minden témában ki kell hogy bontakozzék, hiszen azért vannak kormánypárti és ellenzéki képviselõk, hogy különbözõképpen megfogalmazzák véleményüket - , valamilyen módon a cigányság helyzetén segíteni fog.
Becslések szerint a magyarországi cigányság lélekszáma meghaladja a félmilliót, akár a 700 ezret is. Régiónkban lakik a világ cigányságának nagyobbik része, mintegy négy-ötmillió. A magyarországi romák helyzetének alakulása az ország viszonylagos fejlettsége folytán óhatatlanul hatással van és lesz a környezõ országokra is. Már most érzékelhetõ az a kívánatos külpolitikai magatartás, amelyben Magyarország a közép-európai cigányság jogainak tiszteletben tartását a szomszédos államokkal kialakítandó jószomszédi viszony összetevõjének tekinti.
A romák történelme szorosan összefonódik a magyar többségével. Kultúrájuk sajátos értékekkel gazdagította a magyar kultúrát. Bár az asszimiláció jelentõs mértékben elõrehaladt körükben, mind a mai napig megõrizték archaikus népi kultúrájuk egy részét és hátrányos társadalmi helyzetükbõl fakadó különállásukat. Egyfajta kettõs kötõdés jellemzi õket, egyszerre érzik magukat magyarnak és romának.
Máig ható, mély traumát eredményezett körükben a második világháborús cigány genocídium. A náci fasizmus brutális gaztetteinek sem történeti feltárása, sem politikai gesztusokkal történõ enyhítése mind a mai napig nem történt meg.
A rendszerváltás folyamata rendkívül hátrányosan érintette a romák társadalmi csoportjait. A hatvanas-hetvenes években az extenzív szocialista iparosítás eredményeként történelmük során elõször kapcsolódtak be a modern társadalmi lét rendszerébe. Ennek következtében jellemzõ lett rájuk is a csaknem teljes foglalkoztatottság. Természetesen ettõl még nem éltek jól, de legalább a napi kenyérgondok megoldódtak. Ez a rendszer összeomlásával szükségszerûen a múltba enyészett.
Mára a rendszerváltó társadalmak minden nehézsége sújtja õket. De mindenekelõtt a munkanélküliség, amely a cigányok körében sokszorosa az országos átlagnak, többen itt már mondták a 70 százalékot, de egyes körzetekben a 90 százalékot is meghaladja. Különösen nehéz a helyzete a válságövezetek falusi cigány lakosságának, ahol a mindennapi létfenntartás is küzdelem a nagy tömegek részére.
Minden, a romák helyzetével foglalkozó írás, ajánlás elkészítéséhez a valóság pontos ismerete szükséges. Itt jegyzem meg, hogy a mai vitanapra a képviselõk két anyagot kaptak. Az egyiket Látlelet címmel Tabajdi Csaba politikai államtitkár jegyzi, a másik a vitanapot elõkészítõ képviselõcsoport részérõl jött Hága Antónia aláírásával, és nagyon fontos anyagnak tartom az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vaskos anyagát. Sajnos, ezt a képviselõk nem kaphatták meg, csak a frakcióvezetõk, de nyilván, akit érdekelt, az tudott ebbõl is készülni.
Egy hatékony intézkedéssorozatnak elõfeltétele a romák helyzetének komplex felmérése, tudományos igényû elemzése. Épp ezért a Fidesz kezdetektõl ösztönzi a magyarországi cigányok lélekszámát, településszerkezeti és rétegzõdési sajátosságait, anyanyelvi, kulturális helyzeteit feltáró országos szociológiai kutatások folyamatossá tételét.
Tisztelt Ház! A probléma kezelése nem csupán a cigányság ügye, hiszen az egész magyar társadalom érdekelt a cigányság felemelkedésében, a már ma is robbanásveszélyes helyzet továbbfejlõdésének elkerülésében. Hiszen Magyarország belsõ stabilitása a rendszerváltás sikerének elõfeltétele. Ugyanakkor nincsenek illúzióink. Bár a társadalom zöme nem cigányellenes, kétségtelen, hogy a lakosságot egyelõre nem foglalkoztatja különösebben ez a probléma.
(10.50)
Ennek elõnye és hátránya kézenfekvõ. Mindebbõl fakad, hogy a romák céljai csak a társadalom számára is belátható, politikailag elfogadható módon valósulhatnak meg.
A Fidesz 1988-as megalakulásától kezdve közismert kisebbségbarát magatartásáról. Mindig fellépett a kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben, és hasonló szellemben tevékenykedik itt a törvényhozásban is.
Mint eddig, a jövõben is elutasítjuk a cigányellenes jelenségeket, függetlenül attól, hogy ez a politikai közszereplõktõl, a végrehajtó hatalomtól vagy magánszemélyektõl nyilvánul meg.
Mivel a magyarországi cigányok, a romungrók, az oláhcigányok, a beások meghatározott csoportjegyek alapján etnikai értelemben is közösséget alkotnak, a Fidesz a kisebbségi egyén és a közösségei szabadságának elvébõl indul ki. Az identitásválasztás szabadsága, az identitás megõrzésének joga az egyénnek és a közösségnek olyan jogai, amelyek részét képezik az egyetemes emberi jogoknak.
A romák asszimilációjának kérdésében álláspontunk nyitott. Nem lehet célunk sem a spontán asszimiláció megakadályozása, sem pedig az erõszakos asszimiláció bármiféle formájának eltûrése. Viszont célunk lehet, hogy megfelelõ feltételek megteremtésével, aktív állami támogatással a cigányidentitást szabadon lehessen megélni Magyarországon. A cigányság nem csupán s nem elsõsorban nemzeti vagy etnikai kisebbségi probléma, hanem egy halmozottan hátrányos helyzetû társadalmi réteg komplex problémája. A cigánypolitika ily módon számunkra nem mint ágazati politika létezik, hanem mint az egyes ágazati politikákon belül megjelenõ sajátos kérdés, illetve ezek hatékony összehangolásának problémája.
Tisztelt Ház! Szabadelvû társadalomfelfogás alapján elutasítjuk a gondoskodó állam szocialista ideálját. Az állampolgároknak és közösségeiknek alapvetõen maguknak kell megküzdeniük céljaik megvalósulásáért. Az állam dolga, hogy megteremtse ehhez a feltételeket, s ha indokolt, a legkülönfélébb küzdelmekben támogassa a polgárokat. Természetesen ez nem vonatkozik a magatehetetlen rétegekre, õket hatékony szociális védelemben kell részesíteni. A Fidesz azonban a romákra nem mint magatehetetlen csoportra tekint, hanem mint egy hosszú távú polgárosodás kezdetén álló rétegre, ezért javaslataink is ennek a polgárosodásnak az útját kívánják egyengetni.
Az ország jelenlegi állapotában nem növelhetõ a költségvetési újraelosztás nagyságrendje. Aki a cigányság helyzetének gyors javulását ígéri, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy az ország jövõjével hazardírozik. Ugyanis az állami újraelosztás nagysága nem hogy nem növelhetõ, de annak még a jelenlegi rendszere sem tartható. Nem a segélyek morzsáit, hanem a polgárosodás esélyét, nem a napról napra való vegetálást, hanem a tartós felemelkedés lehetõségét kell kínálni az ország roma polgárainak. Nincs még egy, a cigány kérdéssel azonos súlyú, a társadalom egészét érintõ kihívás, amely ennyire kiélezetten sûrítve mutatná meg a magyar társadalom minden konfliktusát. A romakérdés kiterjed az alkotmányos berendezkedés minden területére, az önkormányzati szférára, a törvényhozásra, a végrehajtó hatalomra, az oktatás, a mûvelõdés, a tömegkommunikáció területére, a munkanélküliség-, az egészségügy-, a nyugdíjrendszer-, a települési szegregáció- és a regionális elmaradottság-, a kriminalitás-, a bevándorláspolitikára. Ily módon a romakérdés nem csupán a Fidesz kisebbségbarát hozzáállását teszi próbára, hanem jelzi a magyar társadalom legsúlyosabb konfliktusaira adott válaszok irányát is.
Tisztelt Ház! A cigányokat érintõ politikai döntések kialakításában egyre fontosabb, megítélésünk szerint döntõ szerepe lesz a mindenkori kormányzat és a kisebbségi törvény alapján létrejött Országos Roma Önkormányzat közötti hatáskör- és feladatmegosztásnak, a mindenkori kormányzat és a roma önkormányzatok kapcsolatának.
A Fidesz szorgalmazza, hogy a romák politikai képviseletére mielõbb szülessen megnyugtató válasz. Ezen túlmenõen kívánatos, hogy létrejöjjön és folyamatosan mûködjön a különbözõ tárcák között a rendszeres egyeztetés és együttmûködés. A megalakult helyi önkormányzatok, valamint az Országos Roma Önkormányzat a kisebbségi érdekek legitim képviseletének az intézményei. A romák sokan vannak, és túlságosan megosztottak ahhoz, hogy ne legyen létfontosságú számukra a legitim képviselet megteremtése, amely képes lehet arra, hogy nyomatékot adjon a mögöttük álló százezrek helyzetének és álláspontjának.
Hasonlóan támogatjuk a kisebbségi törvényben körvonalazott jogvédõ és tanácsadó szolgálatok mûködését, felállítását.
A már említett 1993. évi LXXVII. törvényt, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól rendelkezik, a kisebbségek anyagi önállóságának megteremtése érdekében finanszírozási garanciákkal kell kiegészíteni. Ezt minden költségvetési vitában elmondtuk azóta is, hogy nem elég önmagában a kisebbségi törvény, ha nincsenek finanszírozási garanciák, akkor évrõl évre a mindenkori pénzügyminiszter kénye-kedvének vannak kitéve a kisebbségi önkormányzatok. Itt is sokkal jobb kormányzati együttmûködésre, koordinációra lenne szükség.
Tisztelt Ház! Végül is mik a megoldás irányai? A cigányság felemelkedésének elsõdleges eszköze megítélésünk szerint a romák alulképzettségének a megszüntetése. Sajnos a mai napon is Magyar Bálint szavaiból több jövõ idõt hallottunk, több kívánságot, mint megvalósulást. Megítélésünk szerint olyan oktatási rendszer szükséges, amely képes arra, hogy a tömegek számára nyissa meg a társadalmi mobilitás csatornáit. Enélkül reménytelen a romák középosztály nélküli csonka társadalmának kikerekítése. Egy jövendõbeli roma középosztálynak feltétlenül magában kell foglalnia a kis- és középvállalkozókat, az értelmiséget és egy köztisztviselõi, közalkalmazotti réteget, de még a fegyveres erõk és a rendvédelmi szerveknek a középvezetõi szintjét is.
A Fidesz az oktatáspolitikájában nagy jelentõséget tulajdonít annak, hogy a romagyerekek már az óvodában, illetve az iskola-elõkészítõkben le tudjanak dolgozni induló hátrányukból, esélyeik egyenlõtlenségébõl. Az általános iskolák és az óvodák esetében nem ösztönzi kizárólag roma oktató-, nevelõintézmények létesítését, mert félõ, hogy ezek a meglévõ különbségek állandósulását eredményeznék. De fontosak lehetnek a felzárkóztató, a tehetséggondozó programok.
Más a helyzet a középiskolák szintjén, ahol igény esetén nem látjuk problémásnak önálló, regionális roma oktatási intézmények létesítését. Épp ezért volt nagyon nagy eredmény az elõzõ ciklusban a Gandhi Gimnázium létrejötte, amiért azt hiszem, hogy frakcióktól függetlenül többen küzdöttünk ebben a parlamentben.
A felsõoktatás egész területén elsõdleges a képzõk képzése. Örvendetes, hogy néhány intézményben az elmúlt években létrejöttek a ciganológiai tanszékek. Fontosnak tartjuk, hogy a jövõben az ország minél több bölcsészkarán, tanító- és tanárképzõin létesüljön ilyen tanszék, illetve valósuljon meg ilyen irányú képzés.
Ösztönözzük azt is, hogy az önkormányzatok közoktatási irodái a helyi kisebbségi önkormányzatokkal együtt gondoskodjanak a jelentõs számú roma tanulót eredményesen képzõ pedagógusok differenciált bérezésérõl, jutalmazásáról az erre elkülönített keretbõl.
A közép- és felsõfokú képzésben nagy jelentõséget tulajdonítunk a rugalmas tanulmányi ösztöndíjazás és a kollégiumi hálózat megteremtésének. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a pedagógusok érdekérvényesítésére is. Segíteni kell egy romák és nem romák számára is nyitott roma pedagógus kamara létesítését. Ennek lehetõsége lenne alternatív tantervpályázat kiírására, önkormányzatok felkérésére, rendszeres tanácsadásra, regionális tantervek elkészítésére, nyelvi lektorálásra, oktatási segédanyagok készítésére, a roma pedagógusok képzésének felügyeletére.
Míg azt gondoljuk, hogy az oktatáspolitika a hosszú távú cél és a hosszú távú fejlõdés eszköze, rövid távon mindenképpen hangsúlyt kell fordítani a szociálpolitikára, nélkülözhetetlen eszköze ez a cigánypolitikának.
Az állami újraelosztás jelenlegi rendszerében csak egy mélyreható államháztartási reform végrehajtásával számolható fel az a sok nehézség, amivel találkozunk. Ennek a reformnak egyik alapvetõ célja az kell hogy legyen, hogy akár társadalmi feszültségek árán is, de a szociális támogatások célzottabbá váljanak.
A magyarországi munkanélküliség valamennyi jellemzõ válfaja, az ifjúsági, a tartós és a regionális munkanélküliség fokozottan jellemzõ a cigányságra. Egy vállalkozásbarát környezet lehetõséget teremtene a vállalkozni kívánó, illetve dolgozni akaró cigányok számára. Különösen az ifjúsági munkanélküliség kezelésében nagy lehetõségek rejlenek az olyan speciális roma átképzõ programokra, amelyek tekintettel vannak a cigányság hagyományos kulturális adottságaira. A háztáji állattartás, a gyógynövény-, zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás, egyes kézmûipari tevékenységek kis tõkeigénnyel is beindíthatók.
(11.00)
A tartós munkanélküliség felszámolásához rövid távon olyan megoldásokra van szükség, amelyek keretében a jövõ nélküli segélyezetti státuszt felváltja az egyének képességéhez, teljesítményéhez igazodó, de mégis teljesítményelvû ösztönzõrendszer.
Tisztelt Ház! Remélem, a mai vitanap elõrevisz ezen problémák megoldásában, és mi, a Fidesz, a magunk részérõl a jövõben is készek vagyunk együttmûködni a cigányság helyzetének jobbításában, elõrevitelében. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)