HORN GYULA miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim odafent és e Ház falain kívül! Nos, a kormány üdvözölte, támogatta ennek a vitanapnak a megrendezését, a következõk miatt.
Elõször azért, mert ez a vitanap ráirányíthatja a közvélemény figyelmét a cigányság helyzetére, a cigányság helyzetével összefüggõ tennivalókra.
Másrészt rendkívül fontos - és az eddigi felszólalások megerõsíthetnek bennünket abban -, hogy mind a hét parlamenti párt elkötelezett a cigányság sorsának rendezése, jobbra fordítása érdekében. És ez minden bizonnyal kamatozni fog az Országgyûlésnek az elkövetkezõ hónapokban, években hozandó döntéseiben is.
És végül a harmadik: végül is a cigányság helyzetével összefüggésben egy nemzeti ügyrõl van szó, nemzeti ügyeink egyikérõl. Hiszen nyíltan el kell mondani, hogy a magyarországi cigányság kritikus helyzetbe került. Kritikus helyzetbe, hiszen õket sújtják a legkeményebben az ország átalakulásának terhei és következményei.
Az igazság kedvéért azonban azt is meg kell mondani, hogy nem új keletû problémáról van szó, amikor a cigányság helyzetérõl beszélünk. Nem volt ebben az országban még kormány, amelyik érdemben foglalkozott volna a cigányság helyzetének javításával, az õt sújtó problémák megoldásával. Én ilyen kormányról az elmúlt évtizedek során nem tudok.
És hadd mondjam még, egy képviselõtársam felszólalása kapcsán, hogy ez a kormány sok mindent örökölt 1994 nyarán - sajnálom, hogy eme örökségek között nem volt egy program a cigányság helyzetének javítására, mert szívesen vittük volna tovább ezt a programot. Ilyen program nem létezett az 1990-94 közötti idõszakban.
Ez a kormány, a mostani, legalább elindult azon az úton, amely azt célozza, hogy segítsünk, hogy javítsunk a cigányság helyzetén. Meg kell mondani õszintén ugyanakkor, hogy csak a kezdet kezdeténél tartunk. Azt is meg kell mondani, hogy egyedül a kormányzat nem képes boldogulni ebben az ügyben sem. A kormányzati erõfeszítések rendkívül fontosak a feltételek megteremtése szempontjából, de az önkormányzatok, a civil szervezetek és elsõsorban a cigány közösség nélkül nem vezethetnek eredményre. Azért is tartjuk rendkívül fontosnak azt, hogy mindenképpen erõsíteni kell a cigányság köreiben kibontakozóban lévõ összefogás elemeit. Enélkül a nem cigányok sem tudnak a cigányokon segíteni.
Itt szóba került a cigány önkormányzatiság kérdése. Nyugodtan büszke lehet az elõzõ parlamenti ciklus és a mostani is arra, hogy ez az Európában példátlan intézmény létrejött. Hogy zavarokkal küszködnek az önkormányzatok? Tessék megmondani, melyik területi vagy társadalombiztosítási önkormányzat nem mûködik zavarokkal!
(12.00)
Ami természetesen nem vigasz a számunkra, hiszen ha valahol, itt mindenképpen érvényesíteni kellene a pozitív megkülönböztetésnek az elvét és gyakorlatát. Tehát nemcsak hogy a cigányság saját magán, hanem a cigánysággal együttmûködõ állami, önkormányzati és civil szervezetek is segítsenek leküzdeni ezeket a zavarokat.
Nagyon fontosnak tartjuk azt is megfogalmazni és a társadalom értésére adni; mi az, amit nekünk tenni kell és tenni lehet az ország valóságos helyzetébõl, lehetõségeibõl kiindulva.
Én azt mindenképpen egy nagy elõrelépésnek tartom, hogy azért most már készült, létezik egy átfogó elemzés a cigányság helyzetére. Sõt olyan átfogó elemzés, amely tudományosan is meg van alapozva, amely sorra veszi a cigányság sajátos problémáit, a többi kisebbségtõl is megkülönböztetõ sajátos vonásait, és ugyanakkor megpróbál az elemzésekbõl következtetéseket levonni és javaslatokat tenni a cselekvésre. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem egy befejezett folyamat. A kormányzatnak, az egyes minisztériumoknak elhatározott szándékuk, hogy ezt tovább folytatják, hiszen kiemelt társadalmi kérdésrõl, problémáról van szó.
A másik, amit nagyon fontosnak tartok az elmúlt 20 hónap kapcsán, hogy megteremtettük a kormány és a cigányság közötti közvetlen kapcsolat és együttmûködés lehetõségét. Megteremtettük - pontosabban fogalmazva - azokat a szervezeti feltételeket, amelyek lehetõvé teszik, hogy nemcsak párbeszédet folytassunk a cigánysággal, a cigányság képviselõivel, hanem hogy befogadjunk kölcsönösen olyan javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek az ügyet elõmozdítják, a cigányság ügyeit javíthatják.
Én itt szeretném hangsúlyozni a kormány nevében, mi készek vagyunk, nyitottak vagyunk minden olyan javaslattal szemben, amely e szervezeti keretnek a továbbfejlesztését célozza.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja el.)
A következõ, amit én nagyon fontosnak tartok, és ami a tisztelt országgyûlési képviselõk asztalára került: ezek konkrét programok sorozata. Hiszen beszélni lehet, meg vitatkozni, de végül is azon fogja lemérni a társadalom, és ezen belül a cigányság, a parlamentnek és a kormánynak a szavahihetõségét, hogyha a cselekvés terén is tesz valamit, érdemben tesz valamit a cigányság helyzetének rendezése érdekében.
Én azt hiszem, ennek a programnak két nagyon fontos sajátossága van, amely megkülönbözteti a többi hasonló programtól. Az egyik; hogy olyan összetett programot jelent, amely kiterjed a foglalkoztatástól a kulturális, mûvelõdési feltételek megteremtéséig minden olyan témára, területre, kérdésre, amely a cigányság helyzetébõl ered.
A másik; hogy rövid, közép- és hosszú távú célokat fogalmaz meg egyfajta ütemezésben is, hangsúlyozva, hogy ez még nem befejezett dolog. Tehát mindenképpen tovább kell dolgoznunk a programokon.
De ami különösen fontos e programokkal összefüggésben, hogy nem kívánságlistát tartalmaznak, hanem reálisan, valóságosan megvalósítható célkitûzéseket.
Meg kell mondanom, hogy a programokkal összefüggésben is rendkívül fontos követelmény, hogy megpróbáljuk összegyûjteni és értelmes célokra használni azt a mintegy hárommilliárd forintot kitevõ összeget, amelyet ilyen vagy olyan címen a cigányság helyzetére, a cigányság helyzetének javítására fordíthatunk. Ehhez az szükséges, hogy elõször is létre kell hozni egyfajta programirodát, amely programirodának a mûködése lehetõvé teszi olyan konkrét projekteknek a kimunkálását is, amelyekhez külföldi támogatást kaphatunk. Márpedig kaphatunk külföldi támogatást ezekkel a programokkal kapcsolatban.
A másik: nekem határozott véleményem, hogy e pénzek felhasználása mindinkább a cigányság, a cigányság érdekképviseleteinek a kezébe kerüljön. Õk döntsenek maguk a felhasználható, és reményeink szerint a késõbbi években növelhetõ összegek sorsáról. Ez rendkívül fontos az együttmûködés és egyáltalán a cigányság helyzetének javítása szempontjából is. Úgy hiszem, hogy ez a pénz, amely meglehetõsen kevés, de ugyanakkor az ország elviselõképességével valahol összhangban van, most döntõen csak a legégetõbb gondok megoldását segítheti elõ, még csak azt se merem állítani, hogy biztosítja. De elõre kell és elõre tudunk is lépni.
Nyilvánvaló, azt hiszem, mindannyiunk számára, hogy a cigányság helyzetének javítása igazából attól függ, hogy miként fejlõdik tovább az ország, miként tudjuk fokozni, növelni a gazdasági teljesítményt, hiszen ebbõl tudunk csak a cigányság helyzetére is többet fordítani. De itt kölcsönhatás van: ha mi nagyobb mértékben tudjuk bevonni a cigányságot a teljesítménybe, az alkotómunkába, nyilvánvaló, hogy ezen keresztül is tudunk segíteni rajtuk is és az országon is.
Külön meg szeretném említeni azt, hogy egy nagy jelentõségû törvénymódosítást fogadott el a közelmúltban a parlament. Ez pedig a büntetõ törvénykönyv módosítása, amely most már törvényes lehetõséget ad a rasszizmus elleni fellépésekre. Ez nagyon komoly, és hozzá szeretném tenni, az európai demokratikus államok jogszabályaival és gyakorlatával összhangban lévõ döntés volt. Úgy ítélem meg, hogy a Btk.-nak erre vonatkozó passzusai végrehajtásához ugyanúgy nélkülözhetetlen a cigánysággal való együttmûködés, mint más kérdések, más problémák megoldásához. Meggyõzõdésem szerint a kölcsönös elõítéleteket, hiszen kölcsönösek ezek az elõítéletek a cigányság és a nem cigányok köreiben, csak együttesen lehet leépíteni, megszüntetni.
Befejezésül, tisztelt képvdiselõtársaim, azt szeretném aláhúzni, hogy a demokratikus nemzetek közösségének normái, követelményei is igénylik tõlünk azt, hogy mi elõrelépjünk, sõt jelentõsen lépjünk elõre a cigányság helyzetének javításában. Ezzel összefüggésben én is nagy jelentõségûnek tartom az Európa Tanács vonatkozó dokumentumát, és - ez alkalmat megragadva - szeretném kifejezni köszönetemet a magyarországi cigányságnak az Európa Tanácsban és az Európa Tanács dokumentumával kapcsolatos magatartásáért, azért, ahogy próbálta erõsíteni és szolgálni a magyar nemzet, Magyarország presztízsét. Én azt hiszem, hogy a további fejlõdésünk mindezeknek a fényében, az európai normák és követelmények fényében, nem választható el a cigányság problémáinak rendezésétõl, javításától. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)