SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A társadalombiztosítás '94. évi zárszámadása olyan, mint az állatorvosi ló. Mindenki mulasztása felfedezhetõ benne, és közben jól illusztrálja ez a zárszámadás a két nagy ellátórendszer állapotát.
A zárszámadás vizsgálatakor egyrészt szembesülni lehet azokkal a rendszerszintû problémákkal, amelyek a korábbi zárszámadás kapcsán is rendszeresen a felszínre kerültek, és néhány olyan újabb problémával, amelynek a megoldása ismét halogatást szenved.
Tisztelt Képviselõtársaim! A tb-alapok összességében 42 milliárd forint hiánnyal zárják az 1994-es évet. Ez a hiány véleményünk szerint nem az optimista tervezésbõl fakad, hanem abból a jelenleg is folyó gyakorlatból, hogy a pénzügyi kormányzat képviselõi a kiadásokat rendszeresen alul, a bevételeket pedig rendszeresen felültervezik. Például államtitkár úr sajnálkozva jelezte, hogy a gyógyszertámogatási kiadások 11 milliárddal túllépték a tervezett szintet. Nos, ez a bizonyos tervezett szint úgy alakult ki, hogy 20 százalék feletti inflációs ráta mellett a gyógyszerkiadások növekedését az elõzõ évi kiadásokhoz képest csupán 2,3 százalékra tették. Ehhez képest meglepõ módon a kiadások 24 százalékkal nõttek. Természetesen egy jó gyógyszertámogatási rendszerrel e növekedési ütem fékezhetõ lehetett volna, de a 2,3 százalékos növekedést senki sem gondolhatta komolyan.
Ugyanezzel a jelenséggel találkozhattunk a '93. évi zárszámadásban, és nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy ugyanezt fogjuk látni a '95. évi zárszámadásnál is.
Ez a zárszámadás attól is különleges, hogy ez a tb-önkormányzatok elsõ teljes költségvetési éve. A bizonyítvány, amit kiállít az elsõ évi mûködésrõl, finoman szólva sem nevezhetõ fényesnek, noha az elõbb említett deficitért nem az önkormányzatok a felelõsek. A mûködés során rendszeresen bukkan az Állami Számvevõszék törvény- vagy jogszabálysértõ mûködésre. Ezek egy része valóban csak a szabályozás hiányosságaira vezethetõ vissza, más része viszont a vonatkozó jogszabályok rendszeres figyelmen kívül hagyásából ered. Hogy ez gondatlanságból vagy szándékosan történik-e, nehéz eldönteni. Mindenesetre az tény, hogy sem ez a zárszámadás, sem a '96. évi költségvetés nem felel meg az államháztartási törvény bizonyos elõírásainak. Miután erre az Áht. hatályba lépése óta minden egyes költségvetés és minden egyes zárszámadás kapcsán felhívja az ÁSZ a figyelmet, ez a gondatlanság legalábbis megkérdõjelezhetõ.
Különösen elszomorítónak tartjuk az Egészségbiztosítási Önkormányzat reagálását az ÁSZ által jelzett hiányosságokra. Mint cseppben a tenger, a legjobb példa a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása. Messze vagyunk már attól a korszaktól, amikor igaz volt József Attila állítása, hogy csak a törvény a tiszta beszéd. De az önkormányzatról szóló törvény meglepõ módon ebben a kérdésben egyértelmûen fogalmaz: "A közgyûlés átruházhatatlan hatáskörébe tartozik a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása." Ez elég egyértelmû kijelentés, ami abból is látszik, hogy szó szerint így értelmezi a hivatkozott törvényhelyet az Állami Számvevõszék, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium is.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat ezzel szemben ugyanezt a passzust úgy értelmezi, hogy a tulajdonosi jogoknak csak egy része tartozik a közgyûlés hatáskörébe.
A fenti jogértelmezés után persze az sem meglepeõ, hogy a nagyon-nagyon sokat emlegetett CN-klinika ügyében sem talált semmi törvénysértõt az OEP, noha az Állami Számvevõszék hanyag és hûtlen kezelés miatt feljelentést tett az ügyben.
Szintén figyelemre méltó, hogy az "Igen, Egészségbiztosítási Önkormányzat" feliratú gigant poszterekkel elkövetett vizuális agressziót is a biztosítottak érdekében kifejtett tevékenységnek próbálja meg makacsul feltüntetni. Ezzel az állásponttal is egyesegyedül vannak.
Mellesleg jegyzem meg, hogy ritkán lehet ekkora összhangot találni az Állami Számvevõszék, a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium között.
Összességében azt kell megállapítanunk, hogy sajnos a társadalombiztosítás gazdálkodásának szabályai ma sem jobbak, mint az 1994-es esztendõben voltak. Ezekre a szabályozási hiányosságokra hivatkozva viszont rendszeresen a meglévõ szabályokat sem tartják be. E téren felelõsség terheli mind az Országgyûlést, mind a kormányt a jogszabály-alkotás elmulasztásában, valamint a felügyeleti jogkör nem kellõen alapos gyakorlásában. Talán nem véletlen az a tény, hogy a kormánynak csak akkor jutott eszébe vizsgálatot tartani, illetve azt mondani, hogy átvilágítják a tb-önkormányzatok gazdálkodását, miután a parlament felállította azt a bizonyos vizsgálóbizottságot az Országos Egészségbiztosító Pénztár és Önkormányzat gazdálkodásának és pénzügyeinek vizsgálatára.
A fent jelzett nagyobb problémák miatt ezt a bizonyos zárszámadást a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nem tudja elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)