DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti képviselõcsoportja nevében egy rendkívüli veszélyeket magában hordozó ügyben kell napirend elõtt szót kérnem.
Megítélésünk szerint az elmúlt hetek eseményei egyre határozottabban azt bizonyítják, hogy egyes kormánypárti körök, maga a kormány nyílt, illetve hallgatólagos támogatást nyújt a médiatörvény elszabotálásához.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jelen helyzetben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény érvényesülése súlyos veszélybe kerülhet. Aki kicsit is józanul gondolkodott a tavaly decemberi döntésünket követõen, annak számára természetesen nyilvánvaló volt, hogy a kormánypártokhoz igen közelálló, az objektivitás, a pártatlanság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás, egyszóval a közszolgálatiság szempontjából mindeddig senki által nem ellenõrzött újságírócsoportok a direkt politikacsináló médiahatalmi pozícióik törvény által történõ elvesztésétõl való félelmükben nagyon szívós ellenállást fognak tanúsítani a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény végrehajtásával szemben.
Mindenki számíthatott arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban nehezen mondható ki az, hogy objektív képet fog nyújtani a magyar tömegtájékoztatás. Mindenki számíthatott arra, hogy különbözõ pletykák, híresztelések fognak szárnyra kelni, úgy mint az, hogy milyen hihetetlenül drága az a médiarendszer, amely a törvény elfogadása által létrejött. Mindenki számíthatott olyan csúsztatásokra, amelyek nap nap után visszaköszönnek különbözõ hír- és háttérmûsorokból, mely szerint a törvény hozott létre egy anarchikus helyzetet a magyar médiarendszerben, nem pedig az örökölt káoszról, az örökölt anarchiáról lenne szó.
Mindannyian számíthattunk arra, hogy nagyon nagy nehézségeket fog jelenteni a mûködõ közszolgálati intézményeknek az átalakulás, az átmenet. Mindannyian számíthattunk arra, hogy vannak a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban - ezeknek a vezetésében is - a törvény hatályosulásával szemben ellenérdekelt személyek, olyanok, akik hatalmi, vezetõi helyzetüket a tudatos zavarkeltésre fogják kihasználni. Nemegyszer hallani olyan híreket, hogy felelõs rádió- és tévévezetõk egyszerû rádiós és tévés dolgozóknak nem tudnak egyértelmû választ adni arra, hogy tulajdonképpen õk most a közalkalmazotti törvény vagy pedig a munka törvénykönyve hatálya alá esnek, pedig a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény teljesen egyértelmûvé teszi, hogy mindaddig, amíg ezek az intézmények költségvetési intézmények, az ott dolgozók közalkalmazottak, s amikor átalakulnak ezek az intézmények részvénytársasággá, akkor válnak az ott dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókká.
Lehetett arra számítani - bár az ember remélte, nem fog bekövetkezni -, hogy az intézmények mai vezetõi nem engednek majd a megválasztott kuratóriumi elnökségeknek betekintést az intézmények gazdálkodásába, egyre-másra érkeznek olyan hírek, hogy elsõsorban a Magyar Televízió vezetése nem kíván betekintést engedni a megválasztott kuratóriumi elnökségnek az intézmény gazdálkodásába. Azt azonban már senki nem várta például, hogy a Magyar Televízió a törvény hatálybalépése óta a nyílt és folyamatos törvénysértés állapotában van, hiszen a törvény teljesen egyértelmû és világos szabályokat határoz meg a reklámokra, a szponzoráció kérdésére, ezzel szemben a Magyar Televízióban a törvény egyértelmû, mindenki által érthetõ szövegével szemben törvényellenes állapot uralkodik a reklámozás és szponzoráció gyakorlata tekintetében.
A kérdést föl lehet tenni, mit csinál ebben a helyzetben a kormány. Abban a helyzetben, amikor egyrészrõl a Magyar Televízió és a Magyar Rádió mind a mai napig költségvetési intézmény, másrészt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió
vezetõivel kapcsolatban még hatályban van a kinevezési törvény, ami politikai és jogi felelõsséget teremt, elsõsorban a miniszterelnök irányában.
Ráadásul érvényben van nem csupán a törvény, hanem egy önmaga, a kormány által elfogadott határozat, méghozzá az 1112/1995. kormányhatározat, amely világos és egyértelmû feladatokat határoz meg a kormány számára.
Ezek olyan feladatok, amelyek kormány általi végrehajtása nélkül elképzelhetetlen, hogy a médiatörvényt zökkenõmentesen hatályba lehessen léptetni, a médiatörvény zökkenõmentesen érvényesülhessen. Ezzel szemben a kormány a saját maga határozatában foglaltakkal szemben mindeddig nem hajtotta végre a harmadik földi sugárzású országos televízióadó kiépítéséhez szükséges frekvencia-átrendezést. Mindeddig nem kezdte meg a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagyonának felmérését, amely nélkül elképzelhetetlen, hogy ezek az intézmények részvénytársasággá alakuljanak. Mindeddig a kormányhatározatban szereplõ határidõkkel szemben a kormány nem tárgyalt meg elõterjesztést a Magyar Televízió második adásának egyéb terjesztési rendszerbe való áttérésérõl, és a kormány mindeddig nem oldotta meg az országos rádió- és televíziótestület elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket, ami például olyan galibákhoz vezetett, hogy a rettentõen mostoha körülmények között dolgozni kénytelen testület kapkodva tudta csak meghirdetni a kuratóriumok kiegészítésére vonatkozó felhívását, aminek következtében ez a határidõ ma lejár, és rendkívül kevés társadalmi szervezet tudott jelentkezni.
Elnézést kérek, hogy hosszabban beszéltem.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Kormánytagok! A leghatározottabban szeretném a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében felhívni a kormányt arra, hogy hagyjon fel eddigi gyakorlatával, s a törvényeknek és saját határozatának megfelelõen mindent tegyen meg a médiatörvény érvényesülése érdekében.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)