DR. KÓNYA IMRE, a Magyar Demokrata Néppárt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Sólyom Elnök Úr! Az elhangzott vezérszónoklatok alapján nyilvánvaló, hogy egyetértés mutatkozik a Házban abban a vonatkozásban, hogy az Alkotmánybíróságról szóló joganyag a jelenlegi alkotmányos rendelkezés alapján nem megfelelõ. Nem megfelelõ az a szabályozás, amely szerint lényegében négyszintû szabályozás valósul meg. Valóban, egy méltatlanul kis terjedelmû és nem egészen átgondolt alkotmányos szabályozás mellett az Alkotmánybíróságról szóló alapvetõ szabályok a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának döntését igénylõ törvényben
kerülnek szabályozásra, és ennek a törvénynek a rendelkezése folytán az Alkotmánybíróság szervezetére és mûködésére vonatkozó részletes szabályok egy teljesen speciális törvényre vannak bízva, egy olyan speciális törvényre, amelyet az Alkotmánybíróság készít elõ. Tehát a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el, a törvényhozó az Alkotmánybíróság által elkészített javaslatot mintegy szentesíti. Ezen túlmenõen nyilvánvalóan vannak olyan részletes ügyviteli szabályok, amelyek semmiképpen nem igényelnek törvényhozási garanciát, ezeket az Alkotmánybíróság a saját hatáskörében alkotja meg jelenleg is.
Nos, ez a szabályozás nyilvánvalóan nem megfelelõ. Az új alkotmány meghozatalát követõen olyan szabályozást kell alkotni - és azt hiszem, hogy ebben szintén mindannyian egyetértünk -, amibõl kiiktatódik ez a most tárgyalt törvényhozási forma. Valóban nincs szükség erre a speciális szabályra, mert vagy a törvényhozás kompetenciájába tartozik egy kérdés, vagy pedig az Alkotmánybíróság belügye, és ezért nincs szükség arra, hogy egy Alkotmánybíróság által elkészített javaslatot a törvényhozás mintegy szentesítsen.
Abban a kérdésben azonban már megoszlanak a vélemények, hogy az új alkotmány meghozatalát követõen mi legyen addig, amíg az új rendezés meg nem történik. Dornbach Alajos a szabaddemokraták elképzeléseit vázolva, felhasználván az alkalmat, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje a Ház elé kerül, úgy gondolja, hogy célszerû lenne érdemi és jelentõs módosításokat átvinni ebben a törvényben. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással semmiképpen nem ért egyet. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje alapvetõen az Alkotmánybíróság belsõ mûködésére, szervezetére vonatkozó szabályokat van hivatva összefoglalni. Semmiképpen nem indokolt olyan szabályokat beletenni ebbe az egyszerû szótöbbséggel elfogadandó törvénybe, amelyek garanciális szempontból igenis a kétharmados kategóriába vagy akár alkotmányos rendezést igénylõ kategóriába tartoznak.
A másik javaslat, ami elhangzott, azt Torgyán képviselõ úr fejtette ki, és a Kisgazdapárt részérõl markáns módon azt hangoztatta, hogy mivel ez a rendezés nem megfelelõ, ezért a vezérszónoklatok elhangzása után függesszük fel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és majd az új alkotmány rendezését követõen térjünk vissza rá. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással sem érthet egyet. Amikor megítéljük ezeket a javaslatokat, nem tekinthetünk el azoktól az elõzményektõl, amelyek a közelmúltban játszódtak le az Alkotmánybíróság körül. Gondolom, mindannyian emlékszünk rá, hogy a Bokros- csomagot felülbíráló alkotmánybírósági döntéseket követõen számos olyan politikai jellegû megnyilvánulás volt, vagy legalábbis olyan megnyilvánulás a kormányzó oldal részérõl, ami vitatta az Alkotmánybíróság ítéletét, illetõleg felvetette az Alkotmánybíróság mûködésének újraszabályozását, a szabályozás módosítását, illetõleg az elnök megválasztásának kérdését. Tehát olyan jogi jellegû problémákat vetettek fel, különösen kormányzati oldalról, amelynek az adott szituációban mindenképpen politikai vonatkozása volt.
Az, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje most végre elõtérbe és elõterjesztésre kerül, és hogy ez hatpárti javaslatként kerül a parlament elé, számomra annak a jele, hogy a kormányzó oldalról megszûntek ezek a támadások, és remény van arra, hogy stabilizálódik az Alkotmánybíróság politikai helyzete. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az ügyrend kérdésében döntés szülessen, valóban azzal, hogy tudja a parlament, hogy ez mintegy ideiglenes döntés, mert az új alkotmány meghozatalát követõen természetesen az egész kérdést újra kell gondolni.
(11.20)
Ennek megfelelõen úgy vélem, hogy az ügyrendbõl elsõsorban azokat a kérdéseket kell törvényerõre emelni, amelyek valóban az Alkotmánybíróság belsõ szervezetére, mûködésére vonatkoznak, ezeknek a részletes szabályai, és kívülállók jogait, kötelezettségeit közvetlenül nem érintik. Természetesen az ügyrend döntõ része ilyen.
Tulajdonképpen két olyan kérdéskör van az ügyrendben, amely nem ebbe a kategóriába tartozik, hanem állampolgárok jogait közvetlenül is érinti. Az egyik a kötelezõ ügyvédi képviselet kérdése, az ügyvédkényszer a populáris jellegû javaslatoknál, illetve panaszoknál. A másik pedig az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdése, amirõl Dávid Ibolya is szólt. Magam úgy gondolom, hogy szorosan véve egyik kérdés sem tartozik egy ügyrendbe, egy szervezeti, mûködési jellegû ügyrendbe. De az ügyvédkényszer vonatkozásában van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amibõl levezethetõ a
felhatalmazás az ügyrendi törvényre vonatkozóan. Tehát itt nincs olyan aggályom, hogy nem szabályozhatnánk ebben a törvényben.
Az ideiglenes intézkedés azonban olyan jellegû, amire vonatkozóan nem látok és nem találok felhatalmazást az alkotmánybíróságról szóló törvényben. Véleményünk szerint nem lenne célszerû és nem lenne jogszerû ebben a törvényben szabályozni az ideiglenes intézkedés kérdését, még abban az esetben sem, ha a Ház úgy ítélné meg, hogy ez valóban szükséges. Ugyanakkor világos, hogy az a probléma, ami az ideiglenes intézkedés szükségességét felvetette, az egy élõ probléma. Nevezetesen lehet olyan eset, hogy egy megpanaszolt jogszabály vagy egyéb állami intézkedés alkalmazása esetén valóban súlyos hátrányokat jelenthet, ezért, ha az Alkotmánybíróság észleli azt, hogy valószínûleg alkotmányellenes lesz ez a rendelkezés és az alkalmazása súlyos hátrányt jelenthet, így merül föl, hogy akkor ideiglenes intézkedéssel hatályában felfüggeszti ezt a jogszabályt. Tehát indokolt lehet a felvetés, úgy gondolom azonban, hogy ez megoldható, és az ügyrendben is elhelyezhetõ ez a szabály. Ilyen esetben az elnök részére - javaslat esetén - soronkívüliség elrendelését teheti lehetõvé. Ez eddig is mûködik, úgy tudom, informális módon. Úgy gondolom, hogy ezt az ügyrendbe betenni indokolt lenne, és akkor az ideiglenes intézkedés szükségessége nem merül fel vagy legalábbis elodázható a kérdés arra az idõszakra, amikor valóban az Alkotmánybíróság mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdés az új alkotmány meghozatalát követõen terítékre kerül.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)