ELNÖK: Õszintén be kell vallanom, hogy borzasztóan féltem, hogy rám fog kerülni az elnökölés akkor, amikor ez a sajátos eset ismét elõ fog állni, hiszen a képviselõ úr néhány mondatos interpellációiban bizony benne van annak a lehetõsége, hogy ilyen zavaros ügyrendi helyzet álljon elõ, amely ügyrendi kérdést itt nem lehet tisztázni. És én azt gondolom, hogy a késõbbiekben sem lehet ezt olyan módon tisztázni, ahogy frakcióvezetõ-helyettes asszony kérte.
Hogy mik a tények és mik a körülmények, ezekre egy általános érvényû állásfoglalást kiadni - hát ha ezt meg tudja csinálni az ügyrendi bizottság, akkor én azt gondolom, hogy valójában csodát mûvel, mert nem lehet egyszer s mindenkorra minden egyes ügyre elmondani azt, hogy abban az ügyben mi a tény és a körülmény.
Én most ezért is kérdeztem meg, hiszen azt tartalmazza a Házszabály, hogy az interpellációnak tartalmazni kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
Az interpelláció - én megkérem a jegyzõ urat, hogy majd olvassa fel az interpelláció szó szerinti szövegét, hogy mindenki számára világos legyen - nem tartalmazott egy csomó olyan tényt és körülményt, amire a frakcióvezetõ-helyettes asszony úgy hivatkozott, hogy számos eset. A számos esetre, hogyha az benne van az interpellációban, akkor a miniszterelnök úr ki tud térni, hogy a számos esetbõl melyiknél mi okozta azt a jelenséget, amire a képviselõ úr hivatkozott. De ez nem történhetett meg, mert ezeket a körülményeket, amikre a képviselõ úr itt hivatkozott, nem sorolta fel az interpellációjában. Viszont elhangzott egyfajta interpellációs kérdés, amire válaszolni elõre nem lehetett, hiszen a miniszter úrnak csak az a lehetõsége volt meg, hogy a miniszterelnök úr válaszát ismertesse.
Ezért én azt gondolom, hogy inkább abban a kérdésben kell egy állásfoglalást hozni az ügyrendi bizottságnak, hogy mi a következõ lépés. Az én álláspontom szerint a következõ lépés az, hogy amit most itt a képviselõ úr elmondott, arra a következõ alkalommal a miniszter úr válaszol, és addig fel tud készülni a miniszter úr meg a miniszterelnök úr ezekbõl az új tényekbõl, körülményekbõl, és utána a képviselõ úrnak viszontválaszra van joga. Ez elsõ esetben történik így meg, de azt gondolom, hogy máshogy nem tudjuk elkerülni, hogy a következõkben az interpelláció valóban azok között a keretek között maradjon, amit a Házszabály elõír. Ha olyan kérdéseket akarnak feltenni, ami váratlan helyzetbe hozza a minisztereket, ennek a kerete az azonnali kérdés.
Ez pont azt a célt szolgálja, hogy váratlan helyzetben hogyan tud reagálni a miniszter. Az interpelláció nem ezt a célt szolgálja.
És most megkérem Trombitás Zoltán jegyzõ képviselõ urat, hogy olvassa fel, hogy pontosan mit tartalmazott az interpelláció szövege.