DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat vitájában a legmeghatározóbb élmény az volt, hogy a politikai szempontok helyett a szakmai szempontok voltak a dominánsok. A kormány részérõl - éppen az együttmûködés szellemében - minden olyan módosító indítvány meghallgatásra talált, amely a tervezett új zálogjogi szabályozás könnyebb végrehajthatóságára, áttekinthetõbbé, egyértelmûbbé tételére irányult. Talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a kormány egyetlen módosítási igény kivételével, csaknem minden módosító indítványban talált megfontolandó elemet, és ennek megfelelõen a benyújtottal azonos vagy esetleg más formában támogatta is azokat.
Szeretnék röviden reagálni a vita során felvetett kérdésekre, továbbá számot adni a beérkezett módosítási javaslatokról, és arról, hogy azokat a kormány miért, milyen megfontolásokból támogatta vagy vetette el.
Sokan vitatták annak helyességét, hogy a javaslat az ingatlanra vonatkozó zálogjogot értelemszerûen kiterjeszti a mezõ- és erdõgazdaságban a gazdálkodásra rendelt gépekre és egyéb eszközökre. Osztjuk azokat az aggályokat, melyek ezt a megoldást épp a mezõ- és erdõgazdasági termelés sajátosságaira tekintettel problematikusnak tartották, hiszen a jelenlegi agrárgazdasági viszonyaink között a mezõ- és erdõgazdasági gépek és más eszközök többsége aligha rendelhetõ hozzá tartozékként egy-egy földterülethez. Így nem fog csökkenni a vagyontárgyak önálló elzálogosításának lehetõsége.
Érvek hangzottak el annak kimondására, hogy a zálogjog - ellentétben a javaslatunkkal - ne terjedjen ki a zálogul lekötött dolog hasznaira. Ebben a körben azt a javaslatot támogattuk, mely ennek a kérdésnek a rendezését a felek megállapodására bízza. Erre irányuló megállapodás hiányában tehát a dolog hasznai mentesek maradhatnak a zálogjog alól, és azokkal a zálogkötelezett tehermentesen rendelkezhet.
A vagyont terhelõ zálogjog intézményét több kritika is érte, elsõsorban annak kidolgozatlanságát és elnagyolt szabályozását kifogásolták, és ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy az intézmény egészének elhagyása indokolt. Ezt a megoldást természetesen nem támogathattuk, hiszen bevezetése a javaslat egyik legfontosabb újdonsága, nem szólva arról, hogy ez az intézmény bizonyos értelemben az egyébként megszûnõ bankhitelt biztosító zálogjog kiváltására, a bankhitelt biztosító zálogjog megüresedõ helyének egy korszerû jogintézménnyel történõ kitöltésére is alkalmas. Nem zárkóztunk azonban el az intézmény pontosabb és a javaslatban foglaltaknál valamivel részletesebb szabályozása elõl.
Úgy érezzük, hogy az alkotmányügyi bizottság által elfogadott módosító indítványokkal sikerült megfelelõ, a jogalkalmazók számára is megnyugtató megoldást találni a lebegõ zálogjog meghatározott dolgokat terhelõ zálogjoggá való átalakítására, meghatározott dolgokra történõ konkretizálására, vagyis e sajátos zálogjog kristályosodásának módjára, technikájára, feltételeire és jogkövetkezményeire. Eszerint a kristályosodáshoz, a zálogjog átalakulásához minden esetben a zálogjogosult olyan jognyilatkozatára van szükség, amelynek alapján meghatározhatóvá válnak az egyedileg zálogjoggal terhelt vagyontárgyak.
Úgy vélem, hogy annak a bizottsági módosító indítványnak a támogatása által, mely a vagyonterhelõ zálogjog kikötését a vagyon egészére vagy annak meghatározott részére, nem pedig annak hányadára, eszmei illetõségére tenné lehetõvé, kiküszöbölhetõ az a kollízió, melyrõl Sepsey képviselõ úr a múlt héten itt a plenáris ülésen oly meggyõzõen szólt.
Többen kifogásolták, hogy a javaslatnak az a rendelkezése, amely ingatlanra vonatkozóan is lehetõvé tenné kézizálogjog alapítását, megoldhatatlan problémákat vetne föl az ugyanazon ingatlanra vonatkozó kézi- és jelzálogjog konkurálása esetén. Akceptáltuk ezt az aggályt, és az ezzel összefüggõ módosítási javaslat támogatásával világossá is tesszük. A jogbiztonság és e körben különösen a forgalmi biztonság követelményeinek kielégítése érdekében egyértelmûen rögzíteni kell, hogy ingatlanra vonatkozóan bármiféle zálogjog szerzõdéssel történõ alapításához az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges.
Tisztelt Ház! Végül, de nem utolsósorban néhány szót szólnék arról az egyetlen kérdéskörrõl, mely tekintetében a kormány a módosítási igényeket nem támogatta. Mind a plenáris ülésen, mind pedig az alkotmányügyi bizottság ülésén felvetették, hogy az ingó-jelzálogjogot alapító szerzõdés alapszerûségére vonatkozó elõírás, nevezetesen a közjegyzõi okirati forma bõvüljön ki az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal, tehát ne csupán közjegyzõi okiratba foglalva, hanem ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában is legyen lehetõség ingó-jelzálogjog alapítására. Noha e lehetõség biztosítása mellett az alkotmányossági érvekre is történt utalás, a vita során már kifejtettem, hogy a közjegyzõ és az ügyvéd jogállása, a közjegyzõi és az ügyvédi tevékenység oly mértékben különbözik egymástól, hogy a diszkrimináció tilalmára és a versenyszabadságra vonatkozó alkotmányos elõírások sérelmére történõ hivatkozás e körben szóba sem kerülhet. Nem kívánom részletezni az Alkotmánybíróságnak a közjegyzõség intézményével kapcsolatos állásfoglalását, mely szerint a közjegyzõi tevékenységet az állam igazságszolgáltató tevékenysége részének kell tekinteni. Ehhez képest az ügyvédek és a közjegyzõk az igazságszolgáltatásban tehát nem azonos szerepet töltenek be. Ez a magyarázata annak, hogy a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkotmányos elvek szempontjából az ügyvédek és a közjegyzõk nem tartoznak azonos csoportba.
A közjegyzõi okiratba foglalás és a közjegyzõk által végzendõ ingójelzálogjog-nyilvántartás között igen szoros kapcsolat van. A nyilvántartásba vételre irányuló közjegyzõi eljárás - a közjegyzõi okiratba foglalás követelménye mellett - gyorssá, egyszerûvé és áttekinthetõvé válik. Bár az ingatlan-nyilvántartás hatósági eljárásai igen részletesek és számos garanciát tartalmaznak, a zálogszerzõdés közjegyzõi okiratba foglalása és az azonnali közjegyzõi nyilvántartásba vétel összehasonlíthatatlanul nagyobb garanciát képes biztosítani a bejegyzett adatok valódisága, a valósággal egyezõsége tekintetében. Különös jelentõsége van ennek a körülménynek olyan idõszakban, amikor a tömegkommunikáció számára nap mint nap hálás témát szolgáltatnak a tulajdoni lapokban feltüntetett adatok meghamisításának lehetõségei.
(19.40)
Nem tekintjük a javaslatban foglalt szabályozással szemben alapos érvnek annak hangoztatását, hogy az ingatlanokra vonatkozó zálogjog alapításának, illetve az ingókat és az ingatlanokat érintõ más jogszerzéseknek sem érvényességi kelléke a közokirati forma, így a szervezetszabályozás úgymond kilóg a sorból. Ez esetben ugyanis egy teljesen új intézmény bevezetésérõl van szó, melyre vonatkozóan a jogalkotó nincs kötve a már ez idáig is érvényesülõ és ráadásul csak részben bevált alakszerûségi szabályokhoz és eljárási szabályokhoz. Az ingó jelzálogjog nyilvántartásának hagyományai nincsenek hazánkban, ezért olyan eljárás kidolgozására volt szükség, amely jellegénél fogva önfenntartó, állami közremûködést, kötelezettségvállalást nem igényel és mégis fokozott garancia mellett mûködtethetõ. Mindezek alapján ezt a módosító indítványt nem tudtuk támogatni. Kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy - az elmondottakra is figyelemmel - a törvényjavaslatot az elfogadott módosító indítványoknak megfelelõen szavazza meg és fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)