UNGÁR KLÁRA, a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeit vizsgáló bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Önök elõtt fekszik egy határozatijavaslat-tervezet, illetve az ahhoz benyújtott vizsgálóbizottsági jelentés.
Gondolom, mindannyian megismerkedtek a határozatijavaslat-tervezet tartalmával és a jelentéssel is. Ennek ellenére röviden szeretném összefoglalni a jelentést.
1996 januárjában az a 12 milliárd forintos tõkejuttatás, állami juttatás, amelyet a Budapest Bank az ÁV, mai nevén az ÁPV Rt.-n keresztül kapott, a kincstárba visszajutott.
Annak ellenére, hogy nincs valóságos ok e 12 milliárd forintos történetnek a vizsgálatára, hiszen ahonnét elindult, oda visszakerült, a vizsgálóbizottságnak az a dolga, az volt a feladata, hogy nyomon kísérje és leírja, hogy a 12 milliárd forintos állami tõkejuttatással mi történt.
'94-ben, '95-ben és '96-ban sem a magyar állampolgárok, sem a költségvetés semmiféle kárt nem szenvedett emiatt a 12 milliárd forintos tõkejuttatás miatt, nem volt költségvetési kihatása.
A Budapest Bank vezetõi semmiféle anyagi haszonhoz nem jutottak a tõkejuttatás következményeként vagy aközben.
A Budapest Bank vezetõinek nem fûzõdött anyagi érdekeltsége ehhez a 12 milliárd forintos tõkejuttatáshoz.
(11.20)
De nézzük meg, hogy mi is történt valójában! '94 novemberében a kormány elé kerül egy elõterjesztés a Budapest Bank privatizációjának elõsegítése érdekében. 1994. december 8-án a kormány határoz arról, hogy a tõketartalékot vagy az eredménytartalékot feltölti a Budapest Bank esetében. Szándékosan használok két kifejezést: ez a szakmai probléma végig fogja kísérni az egész történetet, hogy mit is kell - az eredmény- vagy a tõketartalékot kell-e - a Budapest Bank esetében feltölteni.
'94. december 8-án a kormány határoz, amikor az akkori pénzügyminisztert, Békesi Lászlót és az akkori bankprivatizációs kormánybiztost nevezi meg felelõsnek, és kéri õket a döntés végrehajtására. A döntés végrehajtására '94. december 31-ei határidõt kap a két felelõs.
'94. december 20-án a 20/2014/B számú konszolidációs kötvényt - az akkori hatályos törvények szerint jogszerûen - a Pénzügyminisztérium kibocsátotta. Ezt a konszolidációs kötvényt rendelkezésre tartja '95. február 28-áig, és egy olyan megállapodást köt a Pénzügyminisztérium és a Budapest Bank '94. december 31-én, hogy ezt a kötelezettséget betartja, hogy a bank negatív eredménytartalékának rendezése céljából, illetve a sikeres privatizáció érdekében '95. február 28-áig rendelkezésre tartja a Pénzügyminisztérium az akkor egyébként még 13,5 milliárd forint összegû konszolidációs kötvényt.
Mi történik '95-ben? A jelentés 8. oldalán, illetve 9. oldalán pontosan és részletesen megtalálják, de én azért idézném most szó szerint: "A bankprivatizációs kormánybiztos '95. február 16-án feljegyzést készít a pénzügyminiszter részére "A Budapest Bank Részvénytársaság negatív eredménytartalékának rendezése" címmel. A feljegyzés az eddigi lépések korrekciójára tesz javaslatot. Arra hivatkozik, hogy a Pénzügyminisztérium mint központi költségvetési szerv, valóban nem adhat át eredménytartalékot, hiszen ilyennel nem is rendelkezik."
Amiatt, hogy a kormány határozatát abban az évben a pénzügyminiszter egy kötelezettségvállalással elkezdte elintézni, de valójában a végrehajtás során nem a megfelelõ technikát alkalmazta, ezért '95 februárjában a megoldás úgy néz ki, hogy a Pénzügyminisztérium és az ÁV Rt. közötti adásvételi szerzõdés, illetve az ÁV Rt. és a BB között írt megállapodás lesz a legmegfelelõbb eszköz ennek a tõkefeltöltésnek a megvalósítására. Ez '95 február végén meg is történik, akkor már az ÁV Rt. - ma már ÁPV Rt. - részvételével.
Miért fontos, hogy mi történt? Azért, mert a bizottság határozatijavaslat- tervezetében felszólítja a kormányt az ügyiratkezelési szabályok betartására, illetve felszólítja a kormányt és tájékoztatja a parlamentet, hogy a számviteli alapelvek megsérültek. A bizottság nem tudott döntésre jutni, hogy megsértette-e valaki a számviteli törvényt, hiszen az ebben a tranzakcióban résztvevõk egyike, a Budapest Bank '94. évre könyvelte azt a pénzügyi eseményt, amirõl ténylegesen '94. év végi, december 31-ei dátummal a pénzügyminiszterrel egy megállapodást kötött.
Az ÁV Rt. '95-re könyvelte ugyanezt az eseményt, lévén, hogy '95-ben lett részese és szereplõje ennek a pénzügyi tranzakciónak.
A bizottság többsége - ez egy nyolctagú, paritásos, négy ellenzéki, négy kormánypárti tagból álló bizottság - nem érezte magát alkalmasnak arra, hogy eldöntse, hogy valaki is megsértette-e a számviteli törvényt. Azt meg tudtuk állapítani, hogy a számviteli alapelvek megsérültek.
Felmerült még az a lehetõség is egyébként, hogy senki sem sértette meg a számviteli törvényt, egyszerûen csak '94 végén kezdõdött egy pénzügyi tranzakció, utána korrekciós lépésekre - ahogy az elõbb idéztem - volt szükség és '95 elsõ két hónapjában fejezõdött be, vagyis az elõzõ évrõl áthúzódott a kormányhatározat végrehajtása.
A Budapest Bank privatizációját, illetve a 12 milliárd forintos tõkejuttatást vizsgáló bizottság legfontosabb megállapításai ezért a következõk:
A tõkejuttatás semmiféle költségvetési kihatással nem járt, ez a költségvetésnek, illetve a magyar állampolgároknak kárt nem okozott. Tudomásul vesszük, illetve javasoljuk a parlamentnek, hogy vegye tudomásul, hogy az eljárás közben született végrehajthatatlan megállapodás kivételével - ez a '94. december 31-ei megállapodás - végsõ formájában a tõkejuttatás megfelelt a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó kormányhatározatnak.
A jelentés megállapítja, hogy a tõkejuttatás elõkészítése során elkövetett eljárási hibák következményeként számviteli alapelvek sérültek meg, és felszólítja a kormányt arra, hogy az ügyiratkezelés rendjét erõsítse meg a közigazgatásban. Továbbá a bizottság felkéri a kormányt arra, hogy az angol nyelven kötött privatizációs szerzõdéseket magyar nyelven is kösse meg, illetve magyar nyelvû hiteles fordítás is rendelkezésre álljon a késõbbiekben az országgyûlési képviselõk számára.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a jelentést vegyék tudomásul, a határozati javaslatot pedig fogadják el. Amennyiben természetesen módosító indítványokat kívánnak a jövõben benyújtani, a megfelelõ bizottság, illetve az elõkészítõ bizottság meg fogja tárgyalni azokat, és nyilván mérlegelni fogjuk, hogy a beterjesztett javaslatot módosítjuk-e vagy sem. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)