VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Békesi László a bizalom megerõsítésérõl beszélt hozzászólásában. Én most a rendelkezésemre álló két percben arról szeretnék beszélni, hogy egy egész listát lehetne abban az ügyben fölsorolni, hogy milyen bizalmatlanságot szülõ lépéseket tett a kormány ebben az ügyben.
Három pontra hadd emlékeztessem a tisztelt Ház képviselõit. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy maga a kormányhatározat, a 3331/1994-es kormányhatározat nem volt ismert. Nem volt ismert a nyilvánosság számára, sõt nem volt ismert azok számára sem, akik a Budapest Bank privatizációjában érdekeltek lettek volna. Mi indokolta ezt a titkosságot? Erre Békesi László hozzászólásából sem kaptunk választ.
A következõ megállapítás, amit föl lehet hozni, hogy a pénzügyminiszter - aki akkor Békesi László volt - az Országgyûléstõl vont el jogköröket ezzel a kormányhatározattal. Ugye, ez a megállapodás az 1995-ben befolyó privatizációs bevételre vállalt kötelezettséget, és annak felhasználásáról döntött. A hatályos törvényi jogszabályok alapján ez kizárólag az Országgyûlés hatásköre lett volna. Ebbõl a szempontból tehát a pénzügyminiszter - és maga a megállapodás is - törvénysértõ volt.
(12.00)
Harmadsorban szeretnék arra emlékeztetni, hogy a bizottság megállapításai között a 2/1. pont megállapítás arra utal, hogy ez a döntés - elõkészítését tekintve, átgondoltságát tekintve, szakszerûségét és szabályszerûségét tekintve - teljes mértékben kivitelezhetetlen volt. Ha pedig ilyen súlyos megállapítások szerepelnek a bizottság jelentésében, akkor tegyük fel a kérdést, tisztelt Ház, hogy vajon a Pénzügyminisztérium szakmai vezetése volt- e olyan helyzetben, hogy egy ilyen megállapodást meg tudott volna-e kötni.
Én tehát úgy ítélem meg, tisztelt Ház, hogy a kormány volt az, amely nem bizalmat, hanem bizalmatlanságot keltett életre és nagymértékben rombolta a magyar pénzintézeti rendszer iránti bizalmat a lakosság körében. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)