DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Gyorsan reagálni szeretnék Bauer képviselõtársamnak, aki mindig megdöbben akkor, amikor a Fidesz szólal meg.
Jó lenne, ha nem megdöbbenne, hanem értõ füllel hallgatná mindenki ezeket a felszólalásokat. (Zaj.) Itt szó sincs arról, hogy bocsánatot kellene kérni. Tudniillik ez a vizsgálóbizottság egy mondatban nem tért ki arra, hogy a Budapest Bankot milyen áron adták el. Akkor lehetne bizonyos dolgokról vitatkoznunk, ha tudnánk, hogy valóban a költségvetés szempontjából jó üzletet kötöttek-e, vagy nem kötöttek jó üzletet. Hiszen ez az egész 12 milliárd forintos tõkejuttatás azért történt, hogy jó áron lehessen privatizálni. De a bizottságnak ez nem volt a feladata.
Békesi képviselõtársam hozzászólásának egyetlen részletére tudok csak reagálni. Majd a késõbbiekben nyilván a Magyar Demokrata Fórum pontról pontra fogja cáfolni ezt az önvédõ-beszédet. Arra méghozzá, hogy valami oknál fogva az Állami Értékpapír Felügyelet megállapította, hogy törvénysértés történt, szabálysértés történt akkor, amikor nem hozták nyilvánosságra ennek az intézkedésnek a tényét. Mert ez a kisbefektetõknek az érdekeit súlyosan sértette.
Az egész ügyletnek a titokzatossága, a homálya azért keltette kezdettõl fogva a megalapozatlannak nevezett, de véleményem szerint megalapozott gyanút, mert mindenki mindent titokban akart tartani. S valóban a pártállami idõkre emlékeztetõ módon történt ez a dolog akkor, amikor nem is iktatnak egy szerzõdést, egy nagyon lényeges, egy 12 milliárd forintos dologról szóló okiratot. Ezt a volt miniszter úr egy kézlegyintéssel elintézi és azt mondja, hát ez egy kis apró formai hiba volt. Aki egy minisztériumot vezetett, annak tudnia kell, hogy az iktatási rend betartása egy célt szolgál: a vezetõ védve legyen, hogy valóban az irat akkor készült, amikor beiktatták. Nem pedig esetlegesen máskor. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)