DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Az államtitkár úrnak sincs szerencséje: elfogadom, sõt elõre köszönöm a válaszát.
Az elmúlt héten napirend elõtt szóltunk már errõl a kérdésrõl, amely nagyon sokakat foglalkoztat. Én akkor öt pontban soroltam fel azokat az elgondolásokat, amelyeket megítélésem szerint érdemes lenne megtenni. Miniszter úr válaszában ezek közül jó néhányra reagált, és kiderült, hogy amit ott egy hétfõi napon sürgettem, az egy elõzetes pénteken már meg is történt. Egy olyan jellegû üzenet ment el rögtön a pénteken kapott szlovák jegyzékre vissza, amely megfelelt annak a hangvételnek, amelyet magunk is jónak tartottunk ellenzéki oldalról, nevezetesen, hogy a ratifikációnak nincs akadálya és nincs kiegészítése sem.
Azóta is szeretném pozitívan visszajelezni azokat a kormánynyilatkozatokat - államtitkár úrtól is, miniszter úrtól is -, amelyek teljesen egyértelmûvé tették ezt az álláspontot. Itt látok lehetõséget egyfajta szélesebb körû konszenzus kialakítására is. Nyilvánvaló, hogy a napirend elõtti vita nem teszi lehetõvé a részletekbe menést, és ennek tudom be, hogy nem tért ki miniszter úr arra a javaslatra, ahogyan az korábban is már történt, forduljunk azokhoz az államokhoz, ismertetve velük a helyzetet, amelyek olyannyira szorgalmazták az alapszerzõdés megkötését, illetve nemzetközi szervezetekhez, amelyek szintén ugyanezt tették: lássák, mirõl van szó. Most ugyanis két esély van: vagy függelék nélkül jön a dolog, és akkor nincs különösebb probléma, vagy függelékkel jön, és akkor a magyar kormányt már egyértelmûen köti a korábbi jegyzéke és az a számos nyilatkozat, amely megtörtént. Ebben az esetben nem vállalhatja magára Magyarország, hogy õrajta múlott az okmányok kicserélése.
Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.)