DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Csapody képviselõ úr! A magunk részérõl úgy gondoljuk, hogy egyelõre még korai lenne azon gondolkodni, hogy hogyan fogjuk végrehajtatni és betartatni az alapszerzõdést. Abból a feltevésbõl indulunk ki, ami általában minden nemzetközi szerzõdésnek és megállapodásnak a kiindulópontja, hogy a felek jóhiszemûen a betartásra törekednek.
(14.20)
De természetesen magának a szerzõdésnek vannak az ellenõrzéssel kapcsolatos mechanizmusra vonatkozó részei. Tehát elõírja maga a szerzõdés azt, hogy amennyiben vitás kérdés merül fel a szerzõdés értelmezése vagy annak végrehajtása kapcsán, akkor a kétoldalú vegyesbizottsági konzultációban keresik annak megoldását, illetve közösen törekednek ezek feloldására. Amennyiben ez sem vezet eredményre, akkor mérlegelhetik a felek - erre egyébként a szerzõdés 21. cikkelye kifejezetten lehetõséget ad - a nemzetközi szervezetekhez fordulást.
Tehát mi úgy gondoljuk, hogy az értelmezésnek egyelõre még nincs itt a helye. A szerzõdés hatálybalépésének van itt az ideje, azt várjuk, hogy a szerzõdés minél hamarabb hatályba lépjen a dokumentumok közösen elfogadott cseréje alapján. Ezt követõen várjuk azt, hogy a szerzõdés legfontosabb rendelkezései, illetve maga a szerzõdés végrehajtásra kerüljön.
Ami a magyar szándékot illeti - azt hiszem, ezzel nem árulok el titkot -, abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét fél mindent megtegyen a szerzõdés maradéktalan teljesítéséért. Magyarországgal kapcsolatban ilyesfajta kétely fel sem merülhet, azt hiszem, hiszen mind a kormány, mind - megítélésem szerint az ellenszavazatok ellenére is - az ellenzék egyetért a szerzõdés magyarországi betartásával, és ezt várjuk a másik oldaltól is. Amennyiben beindul a szerzõdés és már tapasztalatok halmozódnak fel, akkor részben a saját ellenõrzõ mechanizmusok, részben végsõ esetben a 21. cikkely (2) bekezdésének értelmében tudunk majd eljárni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)