DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Engedje meg, hogy nagyon röviden néhány tényt soroljak fel az általam feltett kérdés indoklásánál elmondottak alátámasztására.
1994 õszén, amikor a kormány július 15-e után megkezdte a tevékenységét, rögtön egy minisztériumi és Magyar Honvédség parancsnoksági átszervezéssel foglalta le magát. 1995 tavaszán az ön jelenlétében kinevezték az új katonai kerület vezetõjét és a magasabb elöljárókat, majd '95 júliusában egy másik határozatot hoztak a parlament elé, s végül 1995 decemberében egy olyan végrehajtási folyamatba kezdtek, amely alapján az a veszteség, amelyet a parlament elõtt említettem, gyakorlatilag be is következett.
Mindennek figyelembevételével olyan helyzet állt elõ, hogy a koncepciótlansággal az egyes területek, így - többek között - a légierõ felkészülése szinte nullára beáll. Ha ezeket átfogó kormányprogramként nem fogalmazza meg a kormány, én ezt a folyamatot visszafordíthatatlannak és óriási veszteségnek tartom. Ezért tettem fel úgy a kérdést, hogy "mi lesz a magyar honvédelemmel?" Köszönöm szépen. (Taps.)