DR. MAGYAR BÁLINT mûvelõdési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársam! Valóban, a 83/95-ös kormányrendelet 12. §- ának (2) bekezdése szerint a felsõoktatási intézmények a hallgatók részére a tandíjon, továbbá az e rendeletben meghatározott díjakon felül csak olyan szolgáltatásokért állapíthatnak meg díjat, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményben, illetve a tantervben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
Jogellenes tehát minden olyan kiegészítõ díj elrendelése az intézmények részérõl, amely ennek a követelménynek nem felel meg. A tandíj és a kiegészítõ tandíj csak az ugyanezen kormányrendeletben meghatározott határ, vagyis az alaptandíj - 2 ezer forint - négyszereséig, vagyis 10 ezer forintos összeghatárig szedhetõ az állami felsõoktatási intézményekben alapképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben, továbbá a doktori és mesterképzésben.
(15.00)
A rendelet csak akkor engedi meg az egy összegû tandíjbefizetést, ha a hallgató maga így dönt, nyilván azért, mert számára adott esetben ez így kedvezõbb. Ha intézményi szabályzat ezzel ellentétesen rendelkezik, úgy az jogellenes. Ha ilyen tartalmú szabályzatok léteznek - a szabályzatok egy jelentõs része nem készült el -, úgy azok jogellenesek, és az ilyeneket a miniszternek meg kell semmisítenie.
A felsõoktatási törvény készülõ módosítása a felvetõdött kérdések közül a költségtérítéses oktatást érinti, ami ma jogszabályon kívül folyik egyes felsõoktatási intézményekben. A törvénytervezet ezt az exlex állapotot kívánja rendezni, amikor az olyan hallgatók tekintetében, akik képzését az állam nem finanszírozza, lehetõvé teszi, hogy költségtérítéses hallgatóként az intézmény felvegye õket. Ennek mértékérõl a tandíjrendeletnek szólnia kell majd, de ez mindenképpen kívül esik a jelenleg hatályos tandíjrendeleten.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)