DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Asszony! Elmúlt õsszel azonnali kérdés formájában fordultam az akkori igazságügy-miniszter úrhoz, hogy vajon ez a nagy hajsza a törvényhozásban nem eredményezi-e azt majd, hogy kiírhatjuk erre a Házra, hogy "sztahanovista törvénygyár", és a törvények minõsége egyre rosszabb, egyre végrehajthatatlanabb, zûrzavaros törvények születnek. Akkor államtitkár asszony megnyugtatott, hogy a törvény-elõkészítésre most szigorú képzés indult, és nagyszerû szakembergárda fog a rendelkezésünkre állni. Én ezt hellyel-közzel el is fogadtam, azon akadtam fönn azonban, hogy néhány héttel ezelõtt a miniszterelnök úr egy lakossági fórumon azt a bejelentést tette, hogy fel kell gyorsítani a törvényhozást. Felgyorsítani azt a törvényhozást, amely a rendszerváltás óta állandóan a saját csúcsait döntögeti és a Guiness rekordok könyvében behozhatatlan elõnnyel vezet!
Az elmúlt négy év kormányának volt egy erkölcsi felmentvénye, hiszen maga a megboldogult miniszterelnök úr mondta azt annak idején a saját kormányáról, hogy egy kamikáze kormány. Tehát õ tudta, hogy csak négy évük van, ezért gyártották a törvényeket, szinte számolatlanul. Na de egy szakértõi kormánytól, amelyik ráadásul minden választási ígéretét tökéletesen teljesítette, nemzetközileg messzemenõ elismertségben áll, miért ez az õrült hajsza és a sietség, hogy elõkészítetlenül, kellõ hatástanulmányok nélkül olyan törvényeket szavazunk meg, amelyek a végére szinte teljességgel áttekinthetetlenek?
Nem vitás, hogy a törvényhozás színvonala a képviselõi munka színvonalától is függ, de sokkal nagyobb mértékben függ a törvény-elõkészítés színvonalától, mert hiszen amirõl a vita indul, ha az már eleve hibákkal teli és koncepciójában nem egyezik, egy általános koncepcióképbe nem illeszthetõ be, akkor az már nagyon nehezen javítható a különbözõ módosító javaslatok által.
Sokszor elégtelen indoklások, hatástanulmányok nélkül vagyunk kénytelenek szavazni súlyos, az egész országot érintõ kérdésekrõl, és aztán kiderül, amikor a végrehajtásra kerülne a sor, hogy mennyi hiba van. Kiderül, hogy bizonyos törvényeket, alig léptek hatályba, máris módosítani kell. Talán a magyar jogalkotásban példátlan eset volt az, ami legutóbb a személyi jövedelemadó törvénynél, hogy az APEH-nek fizetett újsághirdetés alapján kellett megmagyarázni bizonyos rendelkezések alkalmazását.
Én mint jogász emlékszem azokra az idõkre, amikor egy közlönyt vettünk elõ, és abban vastag betûs szedéssel benne volt a törvény, dõlt betûs szedéssel benne volt a végrehajtására kiadott kormányrendelet, és apró betûvel benne volt a miniszteri rendelet a fogalom-meghatározásokkal és a végrehajtás egyéb értelmezéseivel. De vajon hol vannak már ezek az idõk? (Derültség.) Sajnos, nem tudunk megfelelni, és tessék megnézni: a parlamenti demokrácia lejáratását tükrözi az a vélemény, hogy az 1-tõl 100-ig tartó népszerûségi skálán... (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.)... a kormány és a parlament áll az utolsó helyen. (Zaj, közbeszólások.) Terméketlen vitának értékeli a közvélemény az Országgyûlés munkáját a rossz elõkészítés... (Az elnök ismét kikapcsolja a felszólaló mikrofonját. - Szórványos taps a jobb oldalon.)