FODOR SÁNDOR (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A Házszabály értelmében nincs lehetõségem Gyimóthy úr idejétmúlt megfogalmazásait minõsíteni, a Szocialista Párt szavazatát kívánom indokolni.
A Szocialista Párt igennel szavazott a szövetkezeti törvény módosítására. Ennek négy lényeges pontját szeretném kiemelni. A munkamegállapodás kérdéskörét, amely munkaviszony jellegû jogviszonynak ismeri el a szövetkezeti tag szövetkezettel kötött munkamegállapodását. Ezzel a törvénnyel a szövetkezeti tag egyenrangú állampolgárrá lépett elõ ebben a kérdéskörben.
A szövetkezet alapításának kiszélesítését mint lehetõséget, a másodlagos szövetkezetek létrejöttét, jogi személyek szövetkezetalapítását nem a gazdasági társaságba való menekülésnek tartjuk, hanem a vertikális integráció lehetõsége kibõvülésének. A részleges átalakulás témakörénél pedig végül is a szövetkezeti tag, illetve a szövetkezeti üzletrész-tulajdonos döntési szabadságjoga szélesedett azzal, hogy az állampolgár üzletrész-tulajdonos eldönthesse, hogy üzletrészének egy részével szövetkezetben marad, illetve gazdasági társasághoz csatlakozik.
Nem lényegtelen, hogy az új törvénymódosítás létrehozza, illetve visszaállítja a fel nem osztható vagyont mint jogintézményt. Én bízom abban, hogy a mindenkori kormányzatok szövetkezetbarát gazdaságpolitikájukat érvényre fogják juttatni; egyfajta garanciát jelent a törvény arra, hogy az állami támogatásból kapott juttatásokat fel nem osztható vagyonban kell elhelyezni. Ugyanakkor a törvény garantálja azt is, hogy ha netán egy szövetkezet feloszlik vagy átalakul, akkor a fel nem osztható vagyont kizárólag szövetkezeti célokra lehet fordítani.
Annak is örülünk, hogy némely kérdéskörben ellenzéki képviselõtársainkkal is volt egyetértés. Úgy gondolom, hogy a majdani új szövetkezeti törvény megalkotásánál együttmûködésünk a kormánypárti és ellenzéki képviselõk között nagyobb lesz a következõkben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)