DR. HASZNOS MIKLÓS, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság örömmel fogadta a T/1966. számú törvényjavaslatot, akkor is, ha ennek a módosító javaslatnak kizárólag az elsõ tíz szakasza az, amely a környezetvédelem területét érinti. Hiszen éppen a környezetvédelmi bizottság volt az a bizottság, amelyik a vízügyi és környezetvédelmi törvény megjelenése után szorgalmazta annak az országgyûlési határozatnak a megszületését, amely a megalkotott keretjogszabályok társadalmi érvényesülése és jobb végrehajtása érdekében a jogalkotás konkrét feladatait sorolta fel, többek között a környezetvédelmet érintõ büntetõjogi jogszabályok megalkotását is.
Az élet a fejlõdésben túllép bizonyos határokon. 1978-ban, amikor ez a Btk.-ba bekerült, még nem volt gyakori például nukleáris fûtõelemek szállítgatása az országban, így a nukleáris anyaggal történõ veszélyeztetés bûnügyi kategóriájának, törvényi tényállásának a megalkotása nem volt égetõ társadalmi szükségszerûség. Azonban azóta az élet és a fejlõdés eljutott oda, hogy ez mindennapos gyakorlattá vált, és büntetõjogi rendszerünk nem volt alkalmas arra, hogy az így elkövetett jogszabálysértéseket - és nemcsak a pozitív, hanem a negatív értelemben vett jogszabálysértéseket -, mulasztásokat is szankcionálja.
Miért emelem én ezt ki? Azért, mert a környezetvédelmi bizottság természetesen fog módosító javaslatot is tenni - mint ahogy én magam is tettem már -, és ennek egyetlen indoka van. Mint jogász tisztában vagyok vele, hogy egy jogszabály megszegését úgy is értelmezhetjük, hogy valaki vagy nem teljesíti a jogszabályban elõírt kötelezettséget, vagy egyszerûen mulasztást követ el. Tehát aktív magatartással is lehet jogszabályellenes valaki, de passzív magatartással is.
Csakhogy azok az emberek, akik például a paksi fûtõelem-szállítmányt Németországból Magyarországra kísérik, általában nem olvassák a büntetõjog általános részét, és annak idején nem jártak Kádár professzor elõadásaira. Elõ van írva a jogszabályban, hogy például fel kell szerelni egy sugárzásmérõt, hogy ha a szállítmány haladása közben bármi történik, azt azonnal észlelni lehessen, hogy baj van. Ezt ugyan elõírja a jogszabály, fel is szerelik, csak senki nem néz rá, és végigviszik az országon a szállítmányt úgy, hogy közben igen intenzív radioaktív sugárzás ér bizonyos területeket. Ezért módosító javaslat formájában javasolni fogom, hogy itt expressis verbis szükség van a mulasztásnak is a törvényi tényállásba való belevitelére, mert bár a jogelmélet általában egyetért abban, hogy ilyen esetekben a mulasztás is jogszabálysértés, csakhogy az a kísérõ ember tudja ugyan, hogy a vonat oldalán valahol van egy Geiger-Müller-számláló, de az nincs benne a törvényi tényállásban, hogy azt neki illene legalább negyedóránként, félóránként vagy megállásonként ellenõrizni.
A környezetvédelmi bizottság tehát azért üdvözli örömmel ezt a jogszabályt, mert úgy érzi, hogy egy keretjogszabálynak, a környezetvédelmi törvénynek ez adja meg a súlyát és a társadalmi rangját. Ez alapján azokat, akik vétenek a jogszabály ellen, vagyis veszélyeztetik a környezetet, már nemcsak eredmény- bûncselekmény, vagyis az eredmény bekövetkezte esetén és a konkrét tényállás, kár felmerülte után lehet felelõsségre vonni, mert az új Btk.-tényállás megadja a lehetõséget arra, hogy az ügyészségek felléphessenek, vádindítványt tehessenek, és az érintett környezetvédelmi szervek kezében olyan büntetõjogi eszközök legyenek, amelyek jól fogják szolgálni a környezetvédelmi törvény hatályosulását.
(18.00)
Ezért a környezetvédelmi bizottság támogatja és módosító javaslataival tovább is szeretné bizonyos mértékben szigorítani a T/1966. számú elõterjesztést a büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)