DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Azt hiszem, nem mondok el semmi újat azzal, hogy ismételten arra való hivatkozással kezdem el felszólalásomat: a magyar jogrendszer és ezen belül a büntetõjogi szabályozás is a jelentõs változás napjait éli. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek fejlõdésünket meghatározzák, szükségszerûen követelik meg a jogrendszer meg-megújuló korrekcióját is.
Utalni kívánok arra, hogy az 1995. év törvényalkotása hozzányúlt azokhoz az életviszonyokhoz is, amelyek már évek óta feladatot jelentenek a jogalkotó számára. Az elmúlt évben alkotta meg az Országgyûlés többek között a biztosítási intézetekrõl és tevékenységrõl szóló törvényt, a környezetvédelmi törvényt, az új devizatörvényt; jelentõsen módosította és szigorította a jövedéki ellenõrzés szabályait, továbbá a vámjogról és a vámigazgatásról is új kódexet alkotott.
Ezek a törvények fontos állomásait jelentik euroatlanti csatlakozásunk elõkészítésének, a gazdaság reformjának, és mindenekelõtt a feketegazdaság elleni - reméljük, mielõbb társadalmi méreteket öltõ - küzdelemnek is.
Mindezekbõl következik, hogy a változó jogi szabályozás nem maradhat hatás nélkül a büntetõjogi rendelkezésekre sem, és így természetesen elsõsorban a büntetõ törvénykönyv módosítását vonja maga után. Felvetõdik a kérdés, hogy nem túlságosan sûrûn módosítjuk-e a büntetõ törvénykönyvet, hiszen a közelmúltban több alkalommal is megtette ezt az Országgyûlés; továbbá ebbõl adódóan azt a kérdést is többször felvetették, hogy a jogbiztonság követelményét nem csorbítják-e ezek a gyakori változások.
A kérdést határozott nemmel tudjuk csak megválaszolni, ugyanis a jogbizonytalanságot éppen az valósítaná meg, ha a büntetõjogszabályok korszerûsítése elmaradna az egyéb jogágazatok fejlõdésétõl.
Mindezekre való figyelemmel szükségesnek és idõszerûnek tartjuk a büntetõ törvénykönyv módosításáról benyújtott T/1966. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kellõen elõkészített, figyelembe veszi mindazokat a folyamatokat, amelyek a társadalmi fejlõdést napjainkban meghatározzák. Mindezzel nem azt mondjuk, hogy a büntetõjogszabályok korszerûsítése e törvényjavaslattal befejezettnek tekinthetõ, hiszen ismerjük azt a kormányzati elképzelést, hogy a nem túl távoli jövõben a büntetõ törvénykönyv egésze átfogó újraszabályozást igényel, a törvény általános részére is kiterjedõ módon.
A jelenlegi módosítás több nagy esetcsoportot ölel fel, így mindenekelõtt a környezetvédelmi célokat támogató büntetõjogi normák újragondolását. E témakörrel nem kívánok behatóbban foglalkozni, mert az ezzel kapcsolatos elemzést képviselõcsoportunk környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei kívánják majd megtenni. Így mindössze annyit kívánok megjegyezni, hogy az új szabályozás hatékonyabb védelmet tesz lehetõvé, ugyanakkor lehetõséget teremt arra, hogy a jogalkalmazás jelenlegi bizonytalanságát is csökkentse. Új fogalmakat vezet be, új elkövetési magatartásokat rendel büntetni, és mindezzel egyben megteremti az összhangot a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel.
Jelezni szeretném, hogy ez a most említett keretjogszabály jellegû törvény végrehajtásának csak egyik állomását jelenti, mert az Országgyûlés a környezetvédelem szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében elfogadott egy országgyûlési határozatot, amely a következõ három évre meghatározza a környezet védelmét szolgáló egyéb törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotását is.
Ezek megalkotása után ismét jelentkezni fog a büntetõjogszabályok módosításának további igénye, mert a folyamat befejezése csak e jogszabályok megszületése után várható.
A következõ nagy esetcsoport már közvetlenül a feketegazdaság elleni küzdelem eszközrendszerének bõvítését jelenti. Itt meg kívánom jegyezni, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a büntetõjog eszközrendszerének fejlesztése csak az egyik módszer. Hatékony módszer ugyan, de nem kizárólagos. A napjainkban folyó és a társadalom széles rétegeit felölelõ viták egyértelmûen mutatnak rá arra, hogy a fekete- és szürkegazdaság eredményes visszaszorításához az egész gazdasági környezet átfogó alakítása, a reális terheket jelentõ adó- és egyéb elvonási rendszerek kialakítása is szükséges.
Mindezek együttesen vezetnek, vezethetnek csak el a jogot jobban követõ társadalmi cselekvési rendszer kialakulásához, ahhoz, hogy az ügyeskedés, a joghézagok keresése, a közterhek egyenlõ viselése alóli kibúvás a közvélemény megítélésében ne csak "ejnye-ejnye" fejcsóválással elintézett véleményekig, hanem valóban a komoly rosszallás kifejezéséig jusson el.
A törvénytervezet számos rendelkezése szolgálja a hatékonyabb büntetõjogi védelmet, és itt ebben a sorban csak utalni szeretnék a tervezet 11. §-ában a rossz minõségû termék forgalomba hozatalával kapcsolatos szigorító módosításra, a fogyasztó megtévesztése törvényi tényállásának szigorítására. Mindkét esetben a jövõben a bûncselekmény az eddigi jelentõs mennyiségû vagy értékû árutól eltérõen már a nagyobb mennyiség tekintetében is megvalósul.
A tervezet 17. §-a új rendelkezéssel egészíti ki a büntetõ tövénykönyvet, és ez az új szakasz már büntetni rendeli a jogosulatlan biztosítási tevékenység folytatóját is, hasonlóan a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység folytatójához. Megjegyezni kívánom e törvényhely kapcsán, hogy a büntetési tétel meglehetõsen alacsonynak tûnik, hiszen a felsõ határ mindössze két évig terjedõ szabadságvesztés, ami nem biztos, hogy kellõen igazodik a cselekmény tárgyi súlyához és alkalmas a megfelelõ generális prevenció biztosítására.
Kiemelésre kívánkozik a piramisjáték szervezésének tiltásával kapcsolatos új tényállás felvétele. Ez kellõen reagál arra az igen káros jelenségre, amely mindannyiunk elõtt ismerten abból áll, hogy az elmúlt években jelentõs mértékben szaporodott el az emberek hiszékenységét, meglehetõsen nehéz anyagi helyzetét kihasználó és mindezekkel visszaélõ piramisjátékok szervezése. Hatékony védelmet ígér az, hogy a tervezet büntetni rendeli a bûncselekmény szervezõjét. A szervezõk köre azonban széles, mert beletartoznak mindazok a személyek, akik a játékot irányítják, a rendszert bõvítik, szervezik a számítógépes adatfeldolgozást, a nyilvántartást, közremûködnek a játékszabályok esetenkénti pótlásában, újabb résztvevõket léptetnek be a lánc folyamatosságának biztosítása érdekében. Szervezõnek minõsül az is, aki csak egy-egy ilyen részcselekmény elkövetésében vesz részt.
(18.10)
Felhívom a figyelmet arra, hogy e sui generis törvényhely a halmazati szabályok alkalmazásával együtt hatékonyan védi a társadalmat azokkal a bûnelkövetõ személyekkel szemben, akik a piramisjáték szervezése mellett egyéb bûncselekményeket, például sikkasztást is elkövetnek.
Ugyancsak az elmúlt évek bûnelkövetési gyakorlatának visszaszorítását célozza az a rendelkezés, hogy számítógépes csalást követ el az is, aki a közcélú távbeszélõ-szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártyát hamisítja meg vagy a közcélú mobiltelefont vezérlõ mikroszámítógép programját változtatja meg.
Mindannyiunk elõtt ismert, hogy a közelmúltban rendkívüli módon elszaporodtak a telefonkártya-hamisítások és e hamis kártyák és mikroszámítógépes programok felhasználásával a telefontársaságoknak és a magyar államnak százmilliós nagyságrendû károkat okoznak.
Külön is kiemelést érdemel a tervezetnek az a rendelkezése, hogy a jövõben a közokirat-hamisítás elõkészületét is büntetni rendeli a törvény. Ez az új rendelkezés annak a felismerésén alapszik, hogy a bûncselekmények elkövetéséhez és az elkövetés leplezéséhez egyre gyakrabban használnak fel hamis vagy meghamisított közokiratot. Nyomozóhatóságaink a közelmúltban többször is lelepleztek olyan személyeket, illetve bûnszövetségeket, akik/amelyek üzletszerûen foglalkoznak hamis közokiratok készítésével. Több esetben foglaltak le hamis vagy meghamisított közokirat készítéséhez szükséges nyomtatványokat. Ugyanakkor a büntetõjogszabályok alkalmazása során vitatott volt, hogy ezeknek a nyomtatványoknak a beszerzése, birtokban tartása bûncselekményt valósít-e meg. Ez az új rendelkezés egyértelmûvé és egységessé teszi majd a gyakorlatot, mert elõkészületként büntetni rendeli az imént említett elkövetési magatartásokat is.
A törvénytervezet jelentõségét emeli, hogy megteremti az összhangot a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény és a büntetõ törvénykönyv rendelkezései között. Kimondja, hogy devizabûncselekményt az követ el, aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseit szegi meg, és tételesen felsorolja azokat a tiltó magatartásokat, amelyek megszegése a bûncselekmény elkövetését megvalósítja. Így pontossá, egyértelmûvé és követhetõvé teszi a büntetõjogi felelõsségre vonást.
Tisztelt Országgyûlés! A rendelkezésünkre álló idõ rövidsége miatt csak felvillantani tudtam a törvénytervezet jelentõs változásokat hozó rendelkezéseit. Összességében elõremutatónak, korszerûnek és szükségesnek tartom a szabályozást. Mindezekre való tekintettel a törvénytervezet megvitatását és elfogadását indítványozom. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)