VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Két hete tart már az a vita, amely az úgynevezett kormányzati kezességrõl és garanciavállalásokról bontakozott ki.
Azóta a legkülönfélébb számok, milliárdos összegek hangzanak el, anélkül, hogy bárki ezek mögé a számok mögé nézne. Éppen ezért nem felesleges véleményem szerint az, hogy tisztázzuk, hogyan indult el ez a vita, mibõl is lett a cserebogár.
Ha visszaemlékezünk a kiindulópontra, két héttel ezelõtt Kádár Béla képviselõtársunk egy napirend elõtti hozzászólásban hívta fel a figyelmet azokra a kormányzati kudarcokra, amelyek a gazdaságpolitika elmúlt két évét jellemezték.
(15.50)
A miniszterelnök úr akkor erre egy kétperces viszontválaszban reagált, és ennek a viszontválasznak a keretében egy fél mondaton belül említette meg ezt a 600 milliárdos összeget. Vagyis nem volt másról szó, tisztelt Ház, mint a miniszterelnök úr rögtönzésérõl, kapkodásáról, és ebbõl a rögtönzésbõl kerekedett egy két hét óta tartó vita. (Dr. Kövér László: Úgy van! - Dr. Pusztai Erzsébet: Sokadszor!) Ez a rögtönzés, kapkodás megakadályozta az Országgyûlést abban, hogy errõl érdemi és tartalmi vitát folytasson. Ha ugyanis valóban van probléma, ha valóban gond az, hogy a kormányzat, a mindenkori kormányzat milyen módon vállal kezességet és garanciát, akkor ezt nem egy félmondatos miniszterelnöki megjegyzésben kellett volna a tisztelt Ház elé hozni, hanem véleményünk szerint egy kormányzati elõterjesztés formájában, és ennek alapján lehetett volna módot keríteni, hogy az Országgyûlés vitát folytasson.
Ez a rögtönzés, ez a kapkodás okozta, tisztelt Ház, hogy a mai napig nem tudjuk, milyen összegrõl is van szó. Két héttel ezelõtt 600 milliárdról volt szó, most a miniszterelnök úr már 900 milliárd forintról beszél. Én csak utalnék arra az MSZP-s közíróra, az ön egykori frakciótársára, aki azt mondta, hogy az MSZP-s kormány nem szorul rá arra, hogy ilyenfajta blöffökkel, 600 milliárdos rögtönzésekkel próbálja az elõzõ kormányra hárítani a felelõsséget.
Ugyancsak ez a rögtönzés okozza azt, hogy a kárpótlás megítélésében néminemû emlékezetkihagyásra kell utalnunk, hiszen annak idején az MSZP frakciója volt az, amely megszavazta a kárpótlási törvényt, és ennek alapján vállalta azt a felelõsséget, ami a törvény elfogadásából és alkalmazásából reá hárul. (Dr. Kövér László: Úgy van!) Ugyancsak utalnék arra, amirõl miniszterelnök úr nem beszélt, az Állami Számvevõszék két héttel ezelõtt egy jelentést tett az Országgyûlés asztalára, ami az állampapírok kibocsátásáról is tartalmaz egy elemzést. Az ön beszédében összekeveredett az, hogy mikor van szó garancia- és kezességvállalásról, mikor van szó állampapír-kibocsátásról. Ennek alapján nyugodtan mondhatom azt, hogy '95 elsõ felében önök 890 milliárd forint értékben bocsátottak ki állampapírokat. (Dr. Kövér László: Úgy van!)
Ugyanakkor tény az, hogy ez a kapkodás, ez a rögtönzés nyilvánvaló politikai szándékból fakad. Ez a szándék tetten érhetõ volt az MSZP kongresszusán, és tetten érhetõ volt ebben a félresikerült fél mondatban is. Nevezetesen, az elmúlt két év kormányzati kudarcaiért, sikertelenségéért, a gazdaságpolitika kudarcaiért a mostani kormány az elõzõ kormányra kívánja hárítani a teljes felelõsséget. A gazdasági mutatók ugyanis az elmúlt két év során szinte csak rossz irányba változtak. Emlékeztetnék rá, hogy 28 százalékos volt a fogyasztásiár-emelkedés, félmilliós volt a munkanélküliség, sohasem látott korrupció és feketegazdaság van az országban az elmúlt két év után, 48 százalékra nõtt az adóteher, az elmúlt évben 12 százalékos volt a reálbércsökkenés, és az ipari termelés, valamint a bruttó hazai termék növekedése is felére csökkent. (Hegyi Gyula: Micsoda?)
Az elmúlt két év kudarca tehát, tisztelt Ház, az, ami ezeket a félresikerült, rögtönzött mondatokat indukálja. A Fidesz parlamenti frakciója ebben a kérdésben megtette a maga javaslatát. Csak emlékeztetni szeretnék rá, egy héttel ezelõtt napirend elõtt már szóltunk errõl: elvárjuk a kormánytól, hogy számoljon be az összes eddigi kormányzati garancia- és kezességvállalásról - az 1990-es idõszakot megelõzõekrõl is -, elvárjuk azt, hogy a Horn-kabinet elmúlt kétéves idõszaka alatti garancia- és kezességvállalásokról is készüljön egy beszámoló az Országgyûlés számára.
Csak emlékeztetnék rá, hogy '94 õszén-telén éppen a Horn-kormány volt az, amely egy 20 milliárdos garanciavállalást tett a borsodi reorganizáció érdekében, ugyancsak a Horn-kormány volt az, amely a Budapest Bank érdekében tett ilyen garanciavállalást, és ma sem ismerjük azt például, hogy az autópálya-koncesszió kérdésében milyen garancia- és kezességvállalások születtek. Ezért tehát elvárjuk, hogy a Horn-kabinet ezt a jelentést készítse el és terjessze a parlament elé.
Javasoltuk továbbá azt, hogy a kormány minden esztendõben számoljon be az Országgyûlésnek arról, milyen garancia- és kezességvállalások születtek az adott esztendõben. Végezetül pedig fontosnak tartanánk, hogyha három hónappal a választások elõtt, 1998-ban a kormány letenné a parlament asztalára azt a jelentést, amely tiszta és világos képet ad arról, hogy milyen garanciavállalás született az elmúlt négyéves ciklus alatt.
Tisztelt Ház! Ismerjük azt a szólásmondást, miszerint nehéz a múltat elõre látni. Ma, 1996-ban a miniszterelnök úr sokkal sötétebb képet festett az elõzõ négyéves ciklusról, mint 1994 júliusában, a kormány megalakulásakor vagy 1994 szeptemberében az ön nevezetes szeptemberi beszédekor. A Fidesz parlamenti frakciója tart attól, hogy két év múlva, 1998-ban a mostaninál is sokkal sötétebb képet fogunk kapni az elõzõ négyéves kormányzati ciklusról, mert az akkori helyzet alapján már az a helyzet nem lesz tartható, abban a helyzetben csak az elõzõ négyéves sötét és egyre hiteltelenebb kép festése lesz a kormányzat számára járható út. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)