DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Tekintettel arra, hogy az államtitkár asszony expozéja, valamint az alkotmányügyi bizottságban és az emberi jogi bizottságban lefolytatott vita elemzõ volt, gyakorlatilag a problémakör minden részét érintette, ezért engedjék meg nekem, hogy képviselõcsoportunk véleményét mindezek tükrében röviden összefoglalhassam.
A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról benyújtott T/2074. számú törvényjavaslat, bár terjedelmében csekély, tartalmában azonban jelentõsnek minõsíthetõ. A törvényjavaslat benyújtását az Alkotmánybíróság 14/1995. AB számú határozatában foglaltak indokolják, amelyek abból a megállapításból következnek, miszerint "ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben házasságon kívül együtt élõ és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalom- meghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fûznek jogkövetkezményeket". Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság a polgári törvénykönyv 578/G §-ának alkotmányellenessége vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az eljárást 1996. március 1. napjáig felfüggesztette. Az ezekbõl adódó kötelezettségének tesz eleget az igazságügyi kormányzat a törvényjavaslat benyújtásával.
Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában rámutatott azokra a lehetõségekre, amelyek alkalmasnak látszanak a jelenlegi állapot megváltoztatásával a probléma alapjogi kérdésként történõ kezelésére, abból az okból is, hogy az Alkotmánybíróság idézett határozatával kisebbségvédõ feladatait is el kívánja látni.
Az elõterjesztõ széles körû vizsgálódást folytatott a törvénytervezet elõkészítése során, és arra az álláspontra jutott, hogy az alapjogi probléma megoldása a polgári törvénykönyv 587/G §-a elsõ mondatának módosításával, valamint a polgári törvénykönyv új 685/A §-sal történõ kiegészítésével valósulhat meg.
Szükségtelennek tartotta az azonos nemû személyek jogállásának rendezésére külön jogintézmény megalkotását, továbbá szükségtelennek tartotta az élettársakra vonatkozó szabályok - amelyek a magyar jogrendszer legkülönbözõbb ágaiban helyezkednek el - egyenként történõ felülvizsgálatát. Ezzel a megoldással az érintettek teljes egészében egyetértettek.
Szeretném külön is felhívni a tisztelt Ház és a közvélemény figyelmét arra, hogy a tervezett változások nem érintik a családjogi törvénynek és a kapcsolódó jogszabályoknak a házassággal, az örökbefogadással, a mûvi megtermékenyítéssel és sok egyébbel foglalkozó szabályait, mivel ezek elsõsorban személyiségi és vagyonjogi kérdéseket érintenek. Így tehát a polgári törvénykönyv említett módosításai alkalmasak arra, hogy az alkotmány 70/A §-ába ütközõ hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszüntessék, és eleget tegyenek az Alkotmánybíróság által hangsúlyozott azon követelmény érvényre jutásának, miszerint "két személy tartós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az érintettek személyi méltóságának egyenlõ figyelembevétele alapján, az együtt élõ személyek nemétõl függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre".
Tisztelt Országgyûlés! A kormányzat e kérdésekben is kötelezõnek tartja az Alkotmánybíróság határozatait, ezért nyújtotta be az indítványt, aminek a megvitatását javasoljuk.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)