DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim!
A vitát hallgatva engedjenek meg négy rövid megjegyzést!
Elhangzott több felszólaló részérõl, hogy legalizálunk egyfajta együttélési formát. Szeretném nagyon határozottan leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat nem az azonos nemûek együttélését legalizálja, azt nem ez teszi lehetõvé, hiszen mint Szigethy képviselõtársunk mondta, ezt eddig sem tiltotta soha semmi. Itt egészen másról van szó. Arról van szó, hogy egy meglevõ, a társadalomban levõ érzelmi, gazdasági kapcsolat jogkövetkezményeire ad választ az a megoldás, amit a tisztelt Ház elé terjesztettünk.
(19.30)
Az a kritika pedig, hogy állandóan az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozunk, a tekintetben nem állja meg a helyét, hogy a szabályozási kötelezettséget a kormányra bizony az Alkotmánybíróság határozata rótta, de azt a kötelezettséget természetesen - egyetértve a fölszólalásokkal - nem rótta, hogy mely megoldás mellett tegye le a voksát. A választékból a kormány hosszú mérlegelés és egyeztetés után választotta ki azt a megoldási módot, amit a tisztelt Ház elé terjesztett. Ezt természetesen lehet elfogadni, bírálni és helyette mást ajánlani, ebben nem köt az Alkotmánybíróság határozata minket, de hogy a megoldást meg kell találnunk és errõl törvényt kell alkotnunk, abban igen.
Harmadszor: elhangzott, hogy milyen jogszabályokba ütközik a törvényjavaslat. A törvényjavaslat hiánya ütközik egy jogszabályba, méghozzá az alaptörvényünkbe; errõl szól az Alkotmánybíróság döntése.
Végezetül: talán ez a vita termékenyebb és rövidebb lehetett volna, ha figyelünk egymásra, ha az expozéban elmondottakat figyelmesen végighallgatjuk, és nem aszerint bíráljuk egymás fölszólalását, hogy ki melyik oldalon ül. Azt gondolom, közös érdek, hogy megnyugtatóan rendezõdjön ez a kérdés, és azt remélem, hogy a vita további szakaszában már ez fog történni.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)