DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Egyfelõl most már igazán nem tudom, hogy született-e megállapodás avagy nem, hiszen a tömegtájékoztatásból azt hallottuk, hogy még mindig nem született meg a megállapodás. Nagyon örülnék neki, ha errõl konkrétan tájékoztatnának bennünket.
Az igazi probléma nem is ez, hanem az, hogy mirõl szól ez a történet, és hogy hol tartunk ebben a folyamatban. A történetet nyugodtan kezdhetem ott, hogy '94-ben a választások elõtt Csehák Judit képviselõ asszony elmondta a tévé nyilvánossága elõtt, hogy a Szocialista Párt hároméves programot dolgozott ki az egészségügyi dolgozók bérlemaradásának megszüntetésére. Nos, két év után ebbõl a hároméves programból valahol inkább az ellenkezõjénél tartunk, hiszen '95-ben semmiféle béremelés nem volt az egészségügyben, '96- ban pedig még nem tudjuk, hogy mennyi az annyi.
A megállapodás arról szólt, hogy 18-22 százalékos dologi automatizmus és 26-28 százalékos bérfejlesztés valósul meg. Igaz, hogy a két szám között igen jelentõs eltérés van, de úgy látszik, ez nem fontos. Igaz, hogy olyan, hogy dologi automatizmus és bérfejlesztés külön az egészségügyben már nincs, mert az egészségügyi intézmények a betegforgalom, a betegségcsoportok után kapják az összeget, nem különválasztva bérre és dologira. De efölött is nyugodtan elmehetünk.
Aztán azt halljuk most, hogy 27 százalékos bér-, 20 százalékos - más fórumokon 19 százalékos - dologi fejlesztés valósul meg, ami azt jelenti, hogy az intézmények 24 százalékkal emelt összeget kapnak. Abban az esetben igaz ez az arány, ha az intézmény bér- és dologi felhasználási aránya 60-40 százalék. Amennyiben olyan intézményrõl van szó, ahol olyan speciális munkát végeznek, hogy a dologi felhasználás magasabb, akkor ez már nem igaz.
De nézzünk utána, hogy ez hogyan is néz ki a gyakorlatban! Néhány intézményben érdeklõdtem afelõl, hogy mit fog náluk jelenteni ez a béremelés; kiderült, hogy ez a legnagyobb erõfeszítések mellett is körülbelül 20 százalék átlagosan, de vannak területek - például a gazdasági, mûszaki területen -, ahol a 10 százalékot is alig éri el helyenként, amennyiben megvalósul. Mindeközben folyik a vita a béremelésekrõl, miniszter úr a levelében leírja, hogy csak akkor valósulhat meg, ha az egészségügyi struktúraátalakítás megkezdett folyamata folytatódik - de hogy az egyes intézményekben ez pontosan mit kellene hogy jelentsen, ezt az intézményvezetõk nem tudják.
Aztán megjelenik a válság kezelése az egészségügyi szakellátási intézményeknél felhalmozódott adósságállomány csökkentése érdekében; a pályázati felhívás, ami kölcsön folyósítását jelenti kamatmentesen egy évre, más esetben hároméves lejárati futamidõvel alacsony kamatozású kölcsönt jelent. Ez azt feltételezi, hogy az egészségügyi intézmények, amennyiben struktúraátalakítás történik, az elkövetkezendõ három évben annyi többletbevételre tesznek szert, hogy nemcsak a kölcsönt, hanem a kamatot is vissza tudják fizetni. Ez azt feltételezi, tisztelt kormánypárti képviselõtársaim, hogy ebbõl az egészségügyi ellátóhálózatból kivonható pénz, holott ma Magyarországon nominálisan számítva döbbenetesen alacsony összegekbõl gazdálkodik az egészségügy.
(9.50)
Nem adnak rá magyarázatot, hogy az intézmények mibõl fogják visszafizetni ezt az összeget. Milyen struktúraátalakítás az, amelyik majd lehetõvé teszi, hogy ne csak fennmaradjon az egyre növekvõ infláció és egyre nagyobb összegû kiadások mellett, hanem még vissza is tudjon fizetni.
S van itt még egy érdekesség. Amennyiben az ellátási szempontokat is figyelembe vevõ struktúramódosítás után sem lehetséges a konszolidációs hitel visszatérítése, kivételesen és egyedi döntés alapján a népjóléti miniszter a struktúra korszerûsítésére rendelkezésre álló költségvetési keret terhére vissza nem térítendõ támogatást állapíthat meg. Ez a támogatás nem pályázható.
Tisztelt kormánypárti Képviselõtársaim! Mirõl szól ez? Milyen kritériumrendszer alapján fogják az egyik intézménynek elengedni a tartozását, a másik intézménynek meg nem elengedni a tartozását? Hol van az a program, amire az intézmények elõre felkészülhetnének? Hol van az a struktúraátalakítási program intézményekre lebontva, amely alapján ezeket a döntéseket meg lehet hozni? Már megint csak a lobbyérdekek fognak dönteni, tisztelt képviselõtársaim!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDNP-frakció soraiban.)