DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. A miniszter úr némi sértõdéssel vette tudomásul, amikor ebben a témában arról beszéltem, hogy ez egy kannibálegyezség volt, hiszen egy leépülõ szerkezet, adóssággal sújtott intézmények mellett, számításaink szerint körülbelül 10-15 ezer elbocsátandó egészségügyi dolgozó megtakarított bére szolgálna alapot ahhoz, hogy egy inflációt sem követõ béremelés alakuljon ki. Ha ehhez hozzávesszük azt - amit az elõttem szóló képviselõtársam mondott -, hogy az adott intézmények megmentése, fenntartása vagy az elveszni hagyása, csõdbe jutása tulajdonképpen egyszemélyi döntésen alapul, ami teljesen a kézivezérlést juttatja az ember eszébe, akkor a körkép teljes.
Azt hiszem, még az sem biztos, hogy ez a megtakarítás béremelésre lesz fordítható maradék nélkül, hiszen az adósságállomány bizonyos mértékû rendezésére is rá lesznek szorítva az egészségügyi intézmények, amit nyilvánvalóan ugyanebbõl az összegbõl kívánnak kigazdálkodni. A helyzet tehát rendkívül szomorúnak és a kívülálló számára a megegyezés egyszerûen érthetetlennek tûnik.
Köszönöm. (Taps az MDF-frakció soraiban.)