DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A piacgazdaság természetes létformája a verseny. Az állam alkotmányos kötelessége, nemzetközi kötelessége, hogy a piacgazdaságnak ez a létformája maradéktalanul érvényesülhessen. Ebbõl kiindulva nem tekinthetjük véletlennek, hogy 1990 õszén az újonnan megválasztott Országgyûlés szinte elsõ törvényalkotási lépései közé került a versenytörvény elfogadása, amely korábban már elõkészített állapotban volt. Természetesen azért, hogy a piacgazdaság kibontakozásához szükséges jogi feltételeket, a verseny jogilag szabályozott formáját és minden olyan magatartás eltiltását, amely a tisztességes verseny számára nem megfelelõ, egy egységes szabályozásban ötvözze. Közel hat esztendõ telt el, tisztelt képviselõtársaim, 1990 novembere óta, és most ismételten az Országgyûlés elé terjesztem a kormány nevében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, átfogó, új törvényjavaslatot.
Mi indokolja és mi tette szükségessé, hogy hat esztendõ után az Országgyûlés ismét napirendjére tûzze ennek a fontos törvénynek a tárgyalását?
(10.10)
Az okok és az indokok elsõsorban a gazdaság változásaiban keresendõk. Felesleges részleteznem azokat a változásokat, amelyek 1990-tõl a magyar gazdaság átalakulását jellemezték. Nyilvánvalóan a vállalkozások kiterjedése, az állam külkereskedelmi monopóliumának jelentõs visszaszorítása és megtörése, a nemzetgazdaság egészének nyitottabbá válása, a piac szerkezetének átalakulása a privatizáció nyomán, és ennek következtében a külföldi vállalkozások megjelenése Magyarországon - olyan volumenû változásokat eredményeztek, amelyek indokolják, sõt szükségessé teszik az 1990 novemberében elfogadott törvény újraalkotását. Alátámasztják az új szabályozás indokoltságát a joggyakorlat tapasztalatai és tényei is.
Nem utolsósorban, tisztelt képviselõtársaim, az indokok felsorolásánál nagy jelentõséggel és nagy hangsúllyal kell említenem azokat a kötelezettségeinket, amelyeket elsõsorban az európai megállapodásban, az Európai Közösséggel kötött megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvényben foglaltak össze, amely külön felsorolja - és a jogharmonizáció egyik nevesített, fontos területeként jelöli meg számunkra - a versenyjogi szabályozás továbbfejlesztését.
Ez nem pusztán elvi követelmény, tisztelt képviselõtársaim. Arra kell gondolnunk, hogy ezekben az években - és ebbõl a szempontból különösen nagy fontossága van a harmonizációnak - a jog által olyan feltételeket kell megteremtenünk Magyarországon, amelyek a magyarországi gazdasági folyamatokban részt vevõ külföldiek számára olyan jogi környezetet teremtenek és biztosítanak, amely az Európai Közösség országaiban már általánossá és elfogadottá vált. Egyben ugyanez a szabályozás segítheti elõ a magyar vállalkozók, vállalatok eredményesebb adaptálását az európai piac nemzetközi követelményeihez.
Tehát nagyon egyszerûen, képviselõtársaim, arról van szó, hogy a külföldi vállalkozók érezzék otthonosabban magukat Magyarországon, azért, mert a szabályozás megfelel az európai standardeknek, és a magyar vállalkozók piacképessége növekedjék azáltal, hogy olyan feltételeknek kell eleget tenniük, amelyek a verseny szabályait európai szinten határozzák meg.
Ezért támaszkodtunk a törvényjavaslat elõkészítése során nagyon részletesen azokra a közösségi jogszabályokra és a közösségi joggyakorlatban kialakult megoldásokra, amelyek ma már a versenyjog szabályozása szempontjából irányadóak és mérvadóak. Fölhívom tisztelt képviselõtársaim figyelmét, hogy ha alaposan áttanulmányozzák a törvényjavaslatot, a törvényjavaslathoz fûzött indoklást, akkor ott mintegy 18 ilyen közösségi szabályt, illetõleg a közösségi joggyakorlatból származó megoldást találhatnak.
A versenyjog, tisztelt képviselõtársaim, klasszikusan két nagy területet foglal magába, történeti fejlõdésére is tekintettel. Az elsõ terület - az elsõ része, mondhatnám így is, fejlõdését tekintve a versenyjognak - elsõsorban a tisztességtelen verseny elleni joganyag kialakulásában jelölhetõ meg; tehát azok a szabályok, amelyek az állami közremûködéssel a tisztességtelen versenymagatartást tanúsítók szankcionálására vonatkoztak, és a sérelmet szenvedõnek nyújtottak reparációt ebben a folyamatban. Ez a joganyag elsõsorban, jellegénél fogva polgárjogi karaktert visel magán.
A másik nagy szabályozási anyag, amely egy késõbbi szakaszára jellemzõ a piacgazdaság fejlõdésének, azokat a jogszabályokat foglalja magába, amelyek egyáltalán azért jöttek létre - és az volt a kialakulásuk alapmotívuma -, hogy egyáltalán versenyrõl lehessen beszélni a piacgazdaság viszonyai között, hogy fennmaradjanak a versenyhez szükséges intézmények. Ezek a szabályok már elsõsorban a különbözõ piaci szereplõk közötti kapcsolatokra terjednek ki, azokat szabályozzák, adott esetben tilalmazzák, mintegy elejét véve annak, hogy a piacon valaki olyan erõfölényt tudjon kialakítani és érvényesíteni, amely formálissá tenné és gyakorlatilag megszüntetné a versenyt.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az általunk beterjesztett törvényjavaslat mind a két hagyományos területet magában foglalja: egyszerre kíván garanciát nyújtani a verseny tisztessége érdekében, és egyszerre kíván ahhoz is megfelelõ jogi eszközöket biztosítani, hogy egyáltalán a verseny fennmaradjon és kiteljesedhessen.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ennek az általam rendkívül nagy jelentõségûnek minõsített törvényjavaslatnak néhány elemére szeretném felhívni az önök és a közvélemény figyelmét. Új elemekrõl van szó természetesen. Ezek az új elemek a korábbi hatályos szabályozáshoz képest természetesen és nyilvánvalóan új megoldásokat és új jogi technikákat is eredményeztek egyúttal.
Az új elemek sorában elsõként kell említenem azt a jelentõs változást, amely a törvény területi hatályában, általában a törvény hatályával kapcsolatosan bekövetkezett - illetõleg a javaslat tartalmazza. A jelenlegi hatályos szabályozásunk szerint, fõ szabályként a törvény csak a Magyarország területén tanúsított piaci magatartásra vonatkoztatható; tehát akkor alkalmazható a hatályos törvény, ha a cselekmény következményei, hatásai Magyarországon tapasztalhatók. A javaslat túllép ezen a megoldáson, és úgynevezett extraterritoriális hatályt vezet be, ami azt jelenti, hogy a hatáselv szélesebb körû érvényesítésével az összes versenykorlátozó magatartás, valamint a vállalkozások összefonódása tekintetében is - ha ezt a magatartást külföldön tanúsítják, de a hatálya Magyarországon érvényesül - lehetõsége van a Versenyhivatalnak, hogy ilyen esetekben is föllépjen. Ez rendkívül jelentõs változás, és a hatály kiterjesztését eredményezi.
A másik fontos, új eleme a törvényjavaslatnak, hogy új rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztók védelmével kapcsolatban, és azt hiszem, ez a közvélemény számára is igen fontos új elem. Szeretném felhívni arra a figyelmet, tisztelt képviselõtársaim, hogy a törvényjavaslat ezen pontja, ezen része egyik elemét képezi egy összefüggõ szabályozási rendszernek. A törvényjavaslat ezen része természetesen nem helyettesítheti a fogyasztóvédelem átfogó törvényi szabályozását. Az erre vonatkozó törvényalkotási és szabályozási koncepció gyakorlatilag elkészült, és a kormány ez évben kívánja ezt a törvényjavaslatot beterjeszteni.
A jelenlegi, szóban forgó javaslat elsõsorban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáról rendelkezik. Igen gyakran lehetünk tanúi annak, hogy bizonyos üzleti körök, csoportosulások agresszív politikával, üzletpolitikával kívánják determinálni, befolyásolni úgy a fogyasztók, a vásárlók magatartását, hogy ez már túllépi a tisztességes verseny határait. Erre vonatkozóan tehát nem egyedül a versenytörvény rendelkezéseit kell tekintetbe vennünk, hanem e mellé kell kiépíteni a reklámtörvény szabályozását - amelyet a kormány, koncepcióját tekintve elfogadott az elmúlt hetekben. Ehhez csatlakozik a készülõ fogyasztóvédelmi törvény, és ehhez csatlakozik az a büntetõ törvénykönyvi módosítás is, amelyet éppen a múlt héten kezdett el tárgyalni az Országgyûlés, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor olyan elõnyöket, olyan vélt elõnyöket kívánnak a kereskedõk feltüntetni egy-egy áru megvásárlása érdekében, amelyek késõbb már nem realizálódnak.
(10.20)
A törvényjavaslatban a legjelentõsebb változások, tisztelt képviselõtársaim, a kartelljogban jelennek meg. Ezen változások és változtatások alapvetõ indokait a jogharmonizáció kötelezettségeiben kell keresnünk.
A vállalkozások közötti együttmûködésnek sokféle formája ismert. A kartellek kialakulásának két alapvetõ kategóriája jött létre: az egyik az úgynevezett horizontális kartell, amely az azonos szinten elhelyezkedõ gazdasági szereplõk és vállalkozók gazdasági együttmûködését szabályozza, elsõsorban az értékesítés és a termelés folyamatainak hatékonyabb összehangolását biztosítja, a másik az ismert, úgynevezett vertikális kartell, amely a piac különbözõ szintjein elhelyezkedõ szervezetek közötti együttmûködésre utal.
Az európai közösségi jog általánosan kimondja a kartellek tilalmát, míg a jelenlegi hazai szabályozás csupán a vertikális kartellek egyik esetét: a továbbeladási ár versenykorlátozó meghatározását tilalmazza. Ha tehát a jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget kívánunk tenni, akkor általánosan kell deklarálnunk a kartelltilalmat, de e mellé ki kell építenünk a mentesítések olyan rendszerét, amely a törvényben meghatározott elvek alapján kormányrendeleti szintû szabályozásban mentesítést adhat az általános kartelltilalom alól. Ezzel kialakítható a mentesülés, mentesítés árnyalt és összetett rendszere, és egyedi mentesítési lehetõségeket is biztosít a törvény, elsõsorban a versenyfelügyelet határozata alapján.
Negyedik elemként, tisztelt képviselõtársaim, a vállalkozások összefonódásának, koncentrációjának ellenõrzését szeretném és kívánom említeni. A javaslat a koncentráció három esetét szabályozza: a klasszikus fúziót, a vállalkozás feletti irányítás megszerzését, valamint a koncentratív közös vállalatot. Az összefonódások ellenõrzése elsõsorban a Versenyhivatal feladata, és ez az engedélyezési rendszerben valósul meg.
Ötödik új elemként szeretném felhívni az önök figyelmét a Gazdasági Versenyhivatal jogállását meghatározó rendelkezésekre.
A törvényjavaslat változatlanul fenntartja és garantálja a Gazdasági Versenyhivatal függetlenségét. Tisztségviselõire és vizsgálóira rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a verseny tisztasága érdekében. Garanciális jelentõségû, hogy a hivatalban változatlanul teljes döntési önállóságot élvezõ Versenytanács mûködik.
Végezetül szólnom kell, tisztelt képviselõtársaim, azokról a szabályokról, amelyek a versenyfelügyeleti eljárást érintõ változásokat foglalják össze, amelyek az áttekinthetõséget és a hatékonyságot szolgálják a garanciák erõsítése mellett.
Ebben a körben külön említést igényel - képviselõtársaim - az, hogy a javaslat következetesen szétválasztja a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróság hatáskörét, megszüntetve az eddig érvényesülõ párhuzamosságokat.
Tisztelt Képviselõtársaim! Végezetül szeretnék szólni néhány mondatot arról, hogy igen gyakran összefüggésbe hozzák a versenytörvényt a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés igényével.
Meg kell mondanom, hogy a versenytörvény elsõsorban a legális gazdaság szabályait tartalmazza. Tehát a versenytörvény közvetlenül nem befolyásolja a feketegazdaság visszaszorítását. Meggyõzõdésem, hogy közvetett módon igen, hiszen van összefüggés a tekintetben, hogy a feketegazdaság kiterjedtsége mindenképpen a verseny tisztességét és magát a versenyt hátrányosan befolyásoló gazdasági tényezõ, ezért tehát a korrupcióval, a csempészettel vagy az adócsalással kapcsolatosan egy-egy gazdasági szereplõ természetszerûleg megsérti a verseny alapvetõ szabályait és törvénytelen elõnyökre tehet szert a versenyben. Tehát a feketegazdaság ennyiben károsan befolyásolja magának a versenynek az egyenlõségét és a versenynek a tisztességét, de ez ellen nem a versenytörvény rendelkezéseinek alkalmazásával kell fellépnünk.
Végezetül szeretnék még arról is szólni, tisztelt képviselõtársaim, hogy az elõkészítés folyamatában többször is felvetõdött az a kérdés, hogy indokolt-e új törvényt alkotni vagy elegendõ a hatályban lévõ törvény egyes pontjainak, szakaszainak a módosítása.
Az volt az álláspontunk, és ezt nagyon sokan osztották, még ha nem is volt teljesen egyértelmû és egyöntetû a válasz - nagyon sokan osztották a szakmai érdekképviseletek reprezentánsai között is -, hogy feltétlenül új törvényre van szükség, hiszen a változások tartalma, mélysége, mennyisége indokolttá teszi az önálló új törvény megalkotását.
Ezúton is szeretném megköszönni a törvény megalkotásában, elõkészítésében résztvevõk munkáját, hiszen egy hosszú egyeztetés eredményeként került a tisztelt Ház elé az új törvény, és szeretném külön kiemelni, hogy a hazai versenyjog fejlõdésében és fejlesztésében nagy szerepet játszottak ezek a szakmai érdekképviseletek, tudományos mûhelyek annak érdekében, hogy a hazai versenyjog elméleti alapjainak kidolgozása is egyre közeledjék az Európában elfogadott általános megoldásokhoz.
Ennek eredményeképpen egy nagyon széles közremûködés hozta létre magát ezt a törvényt. Kérem tisztelt képviselõtársaimat, alaposan vitassák meg a versenytörvény gazdasági jelentõségéhez illõen a javaslatot, és természetesen kérem, hogy támogassák ennek parlamenti elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)