DR. KERTÉSZ ZOLTÁN, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A mezõgazdasági bizottság március 20-ai ülésén vitatta meg ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot. Elsõsorban a mezõgazdaságot érintõ kérdésekkel foglalkoztunk. De a törvényjavaslat általános négyes céljával egyetértünk, amelyek az alábbiak: a piaci verseny fenntartása, az üzleti tisztesség betartatása, a fogyasztók érdekeinek védelme és a jogharmonizáció, az alkalmazkodás az Európai Közösséghez. Errõl miniszter úr részletesen szólt az expozéjában. Meg kell említenem ugyanakkor, hogy a '94-es I. törvényen túl az 1995 júniusában elfogadásra került Fehér Könyv is már részletes szabályozást tartalmaz a társult országok integrálódásáról.
Megfelel-e a törvény ennek a négyes célnak? A bizottsági ülésen az elõterjesztõ és a Versenyhivatal képviselõje részletesen ismertette a törvényjavaslatot, kiegészítést fûzött ahhoz, illetve a felmerült kérdésekre is megpróbáltak válaszolni.
Maradtak még azonban azután is kétségeink. Nevezetesen három kérdésben. Elõször is a termelõk és általában a kistermelõk biztosabban hozzájuthatnak-e a szerzõdésben megállapított és átadott termékek árához? Volt régen egy mondás, hogy az áru akkor van jó helyen, ha az eladásra került. Sajnos, ez ma már nem igaz, az áru csak akkor van jó helyen vagy biztos helyen, ha a termelõ azért megkapta az ellenértéket, tehát a pénzt is.
A javaslat tartalmazza ugyan, hogy a törvényjavaslat célja megvédeni a kicsiket, az erõtleneket a nagyoktól, a hatalmasoktól. De ki védi meg azokat a kistermelõket, és általában a termelõket azoktól a csalárd módon eljáróktól - nevezhetem õket egyszerûen szélhámosoknak -, akik esetleg éppen fantom kft.- ket alakítanak, átveszik az árut, aláírják, lepecsételik, csak éppen elfelejtenek fizetni, hosszas bírósági eljárásokra kerülhet sor, és a termelõk esetleg még akkor sem juthatnak pénzhez. Sajnos, általában a termelõk, fõleg a kistermelõk nagyon járatlanok az ilyen jogi útvesztõkben.
Tartalmazza azt is, hogy a Versenyhivatal határozata azonnal végrehajtható, és így a költségvetés hamarabb pénzhez jut. De itt is az a kétségünk maradt, hogy általában még akkor sem biztos, hogy a termelõk hozzájuthatnak az õket megilletõ részhez.
Másodsorban olyan kétségünk maradt még, hogy esetleg éppen a rejtett kartellek létrehozása - pont a szövetkezeti forma kihasználásával - nem valósulhat-e meg. Bár általában el kell mondanom, hogy a szerzõdéses fegyelem, a fizetési fegyelem és általában az adózási fegyelem is sokkal jobb a nagy, ismert cégeknél, hisz éppen erre Raskó úr a feketegazdaságról tartott vitanapon említést tett.
Harmadsorban pedig nem akadályozza-e ez a javaslat a vertikális szövetkezések létrejöttét.
Mindezek után bizottságunk úgy vélte, hogy ez nagyon fontos törvényjavaslat, és általános vitára egyhangúlag javasolta a bizottságunk, hozzátéve, hogy az esetleges kétségek talán módosító javaslatokkal kiküszöbölhetõk. Így a bizottságunk is azt kéri, hogy minél hamarabb fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)