TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés gazdasági bizottsága 1996. április 9-ei ülésén megtárgyalta a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységérõl, valamint a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról szóló, J/2205. számon benyújtott beszámolót. Talán sorrendben célszerûbb lett volna ezt elõbb a Ház napirendjére venni, ugyanis a beterjesztett, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat ma megkezdett általános vitájában sok olyan elemre választ kaptunk, ami ebben a megállapításban szerepel.
A bizottság a beszámoló alapján megállapította, hogy az elmúlt évben hazánkban tovább szélesedett a magángazdaság, a termék- és szolgáltatáspiacok többsége túljutott a piacgazdasági átalakulás fontosabb lépcsõin, jórészt létrejöttek azok a piaci szerkezetek, amelyek esélyt adnak a cégek számára a nemzetközi versenyképesség elérésére, illetve fenntartására.
A természetes monopóliumok mûködésének törvényi keretei jórészt megteremtõdtek, a részletszabályokban azonban jelentõs a késedelem. A szabályozás sikerességét az elkövetkezendõ idõszak mutatja majd meg.
Az 1995-ben lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások - a tisztességtelen verseny, a fogyasztók megtévesztése, a kartellszabályok megszegése, az erõfölénnyel való visszaélés, a szervezeti egyesülések ellenõrzése - során tapasztalt jelenségek az 1989 óta gyors ütemben fejlõdõ magyar piacgazdaság megerõsödésére utalnak.
(12.50)
Az átmenet sajátossága, hogy rendkívül gyorsan, rendkívül intenzív versenyben, gyorsan változó piaci részesedési arányok és piacszerkezet mellett gyorsan akar valaki piacot hódítani, és akkor nagyon gyakran nem válogatnak eszközökben a piaci szereplõk. Nagyon sok területen agresszív a verseny, ami az esetek jó részében a fogyasztók megtévesztésével jár együtt. Ez a fajta jelenség az átmeneti gazdasággal törvényszerûen együtt jár, viszont kimutatható, hogy ennek szerepe és aránya azért csökken.
Mint Vissi úr elmondta, a Versenyhivatalnál az elmúlt öt évben az ügyek több mint felét, az elmarasztaló döntések több mint 80 százalékát a tisztességtelen versennyel kapcsolatos piaci magatartások tették ki. A pilótajáték-ügyek mellett - amit, reméljük, megoldott a pénzintézeti törvényben elrendelt tilalom - számosságában elég jelentõs volt a gazdasági erõfölénnyel való visszaélés, ugyanakkor az elmarasztalás aránya egyre kisebb. Ez azt jelenti, hogy minél inkább van verseny, annál kisebb egy-egy cég esélye arra, hogy erõfölényével visszaéljen. Ugyanakkor a valóságban érezhetõ bizonyos vállalkozói kartellizáció - gondolok itt a gabona- vagy élelmiszerpiacra -, de ezek nem kimutathatóan tiszta versenytörvényi tényállásszerû visszaélések, hanem az esetek többségében kormányzati intézkedések hatása is nyomon követhetõ e jelenségekben, ami arra utal, hogy még további törvényeket kell hozni annak érdekében, hogy a versenyszempontok megfelelõen érvényesüljenek.
Tény, hogy a versenytörvény nem tud tisztán olyan kérdésekkel foglalkozni, mint például a fogyasztók megtévesztése. A versenytörvényben a fogyasztók megtévesztésének a tilalma kizárólag a versenyben való elõnyszerzés érdekében történõ megtévesztésre vonatkozik.
A fejlett piacgazdasággal rendelkezõ országok versenyhivatalaiban az ügyek jó részét a fúziók engedélyezése és a fúziós eljárások engedélyezése teszi ki. Nálunk ez az ügycsoport a kisebb hányad. Látnunk kell azonban, hogy a magyar gazdaság sem kerülheti el azt a világgazdasági folyamatot, azt a fajta koncentrációt, ami a fejlett világban lezajlik, és biztos, hogy ez már a közeljövõben megindít valamiféle koncentrációt Magyarországon is. Ezen az alapon egy sor megalakult kisvállalkozás nem fog tudni kivezetõ, életképes utat találni versenyképes módon, csak úgy, ha integrálódik és koncentrálódik.
A magángazdaság terjedésének és a versenyviszonyok változásának többféle feszültségforrása is van. Tovább tart egyfajta sajátos szelekció, amely szerint a maradó állami tulajdon fokozatosan leértékelõdik - mint Vissi úr a beszámolójában erre kitért.
A tisztességes verseny egyes szakmákban sérül, és torzul a feketegazdaság miatt is. A feketegazdaság kérdésköre a politikai és társadalmi figyelem elõterébe került. A Versenyhivatallal szemben is megfogalmazódik az elvárás, hogy vegyen részt a feketegazdaság elleni küzdelemben.
A bizottság fel kívánja hívni a parlament figyelmét arra, hogy pusztán a versenytörvény alapján nem lehet a feketegazdaság ellen fellépni - mivel az a legális gazdaság törvénye; ezért szükségesnek tartja a gazdasági törvények további reformját is. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslatát a kormány már benyújtotta. Emellett törvényt kell alkotni a nonprofit tevékenységrõl, a fogyasztóvédelemrõl és a reklámról is.
Rendkívül sok zavar és zavaró tényezõ van a piaci és nem piaci szféra határterületein - gondoljunk csak akár az oktatás és az egészségügy úgymond piaci viszonyok közé helyezésével járó feszültségekre. Felül kell vizsgálni a gazdasági társaságokról szóló törvényt is, mert a piaci szféra határterületén használt közhasznú társasági forma és korlátolt felelõsségû társaság átjárható, és ez kiválóan alkalmas arra, hogy a nonprofit szféra és az üzleti világ összekeverése megtörténjen - a kettõt pedig célszerû különválasztani.
A gazdasági verseny a piacgazdaság alapvetõ eleme. A gazdasági bizottság határozati javaslatában is felhívja a figyelmet arra, hogy a verseny szabadságát és tisztességét az alkotmányban védeni kell. Az alkotmányozás során figyelmet kell fordítani arra, hogy a védett érdek olyan koncepcióban kerüljön megfogalmazásra, amelyben az képes hatni, és amelyre alapozva egyértelmûek lehetnek a megvalósítást szolgáló részletes jogi normák, valamint az intézményi és eljárási keretek.
Az elmúlt években azt is megfigyelhettük, hogy a tisztességes verseny valódi értékké kezd válni. Az Európai Unió a versenypolitikát a piacgazdaság alapvetõ építõelemének tekinti. Az Európai Közösségek versenypolitikája szabályokat állapít meg a vállalkozások és a kormányok számára is. Nem véletlen, hogy az Európai Közösségekkel kötött társulási megállapodás kidolgozása során a közösségi tárgyaló fél rendkívül fontos követelménynek tartotta, hogy Magyarország is a legelsõ tennivalók között vállalja el a versenyszabályok közelítését és harmonizációját. Ezért rendkívül fontos: a kormány versenypolitikájával biztosítsa, hogy a szabad és tisztességes verseny oly módon kerüljön kidolgozásra, hogy hatásai a gazdaságban a lehetséges legjobb gazdasági-társadalmi eredménnyel járjanak.
A gazdasági bizottság a piacgazdaság erõsítése és a versenyszabályozás fejlesztése érdekében megfogalmazott feladatokat határozati javaslat formájában terjesztette az Országgyûlés elé. A Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységérõl, valamint a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról, a versenypolitika idõszerû kérdéseirõl szóló beszámolót az Országgyûlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.)