SEBÕK JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Amikor az általános vitában felszólaltam, az egyik felszólalásomat emlékezetem szerint úgy fejeztem be, hogy remélem, ezt a törvényt a mának és a jövõnek fogjuk alkotni, mert minden feltétel adott ehhez. Azonban azóta a reményeim egy kissé halványultak, mégpedig azért, mert úgy vettem észre, hogy az elõterjesztõ mereven ragaszkodik egyes elõírások törvényben tartásához, amelyekrõl nekem azt kell mondanom, hogy nem a jövõbe mutatnak, hanem a múltat akarják konzerválni.
Nos, ezt akarja kiküszöbölni a 114. pont alatt beadott módosító javaslatom is, mert nem tudom elfogadni, hogy minisztériumi szinten fenntartsuk azt, hogy állami vezetõi beosztásban rendfokozattal bíró személyek lehessenek. Ez ugyanis nem más, mint a militarizált rendszer fenntartása. Érdekes, hogy ebben engem megerõsít - s most idézek önöknek egy okmányt - a brit védelmi minisztérium átvilágító csoportjának a jelentése; ebbõl idézek egy mondatot önöknek, amely megerõsít engem: "Mind itthon, mind külföldön az a benyomás alakult ki, hogy a HM remilitarizálása következett be az elmúlt másfél év alatt, ami visszalépés az elõzõ kormány gyakorlatához képest." Gondolom, ennek a hatására történt az, hogy az elmúlt év végén az állami vezetõi beosztásban dolgozó - és itt pontosan felsorolom, hogy kikre gondolok: közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, helyettes államtitkár - személyeket mind nyugállományba helyezték. De akkor kérdezem: ebben a törvényben miért akarják újra visszacsempészni ugyanezt. Semmi szükség nincs rá!
A kormány javaslatát két érvvel magyarázzák, de ezek véleményem szerint nem fogadhatók el.
Az egyik érv az, hogy ha az illetõ személy ebben a beosztásban nem tarthatja meg a rendfokozatát, akkor hivatásos személyt ilyen beosztásba nem lehet kapni, mert a rendfokozat elvesztésével csökkenni fog a fizetése. Én a kérdést más oldalról vizsgálom, mivel a minisztériumokban mégiscsak köztisztviselõkrõl van szó. Úgy teszem fel a kérdést: mennyivel végez felelõsségteljesebb munkát a BM-ben, a Honvédelmi Minisztériumban a helyettes államtitkár, mint a Pénzügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban és sorolhatnám tovább. Úgy hiszem, semmivel. Semmivel nem végez.
A másik indoklás: ha rendfokozat nélkül kerül beosztásba, akkor annyira csökken a fizetése, hogy egy fõosztályvezetõnek - már ahol rendfokozattal bíró fõosztályvezetõk teljesítenek szolgálatot - magasabb lesz a fizetése. Itt is felteszem a kérdést: ez vajon a rendfokozat hibája-e, vagy pedig egyszerûen egy illetményrendszernek a hibája. De megnyugtathatok mindenkit, hogy ezt lehet korrigálni, hiszen éppen ez a törvény adja meg a lehetõséget a miniszternek arra, hogy személyi illetményt állapítson meg az illetõ személynek. Ez azt jelenti, hogy ha a rendfokozata után nem kapja a fizetést, akkor még inkább lehet korrigálni azzal a törvényi elõírással, hogy személyi illetményt állapít meg az illetékes miniszter.
De még egyszer hangsúlyozom: véleményem szerint nem engedhetõ meg, hogy rendfokozattal bíró személyek állami vezetõi beosztásban dolgozzanak.
Igaz, van egy probléma a szolgálati jogviszonynál. Elmondom önöknek, hogy Juhász képviselõtársam benyújtott egy módosító javaslatot, aminek az alapján nem veszik el a szolgálati jogviszony. Nem vitatom, hogy a rendfokozattal bíró személyek között is akad olyan személy, aki felkészültségénél, tapasztalatánál, gyakorlatánál fogva alkalmas állami vezetõi beosztásba. De még egyszer hangsúlyozom: ne rendfokozattal tegye ezt.
Ezért javaslom önöknek, hogy az általam, illetve a Juhász képviselõtársam által beadott módosító javaslatot - amely kiegészíti az enyémet - fogadják el.
Köszönöm.