KÕSZEG FERENC (SZDSZ): Tulajdonképpen Póda képviselõ úr és Gyuricza képviselõtársam javaslatára, illetve a törvénytervezetben szereplõ azon indítványra érdemes reflektálni, hogy már a jövõ év januárjától kerüljön sor ennek az illetménytáblának a bevezetésére. Szerény ismereteim szerint a Belügyminisztérium a rendõrség vonatkozásában megkísérelte, illetve bevezette az illetménytábla szerinti bérezést, méghozzá olyan módon, hogy a tiszthelyettesek illetményalapját 16 ezer forinttal, a tisztek illetményalapját pedig 14 ezer forinttal számolta, ennek következtében pedig az összilletmény-növekedés már elérte a pénzügyminiszter által, a rendõrség és a rendõrség érdekvédelmi szervezeteinek jelentõs nyomására elfogadott és az átlagos béremelkedést meghaladó 25 százalékot. Az illetményemelkedést kimerítette, hogy az illetménytáblát úgy kezdték mûködtetni, hogy az illetményalap jóval alatta maradt annak az illetményalapnak, amelyben ez a törvény gondolkodik. Ha most bevezetnénk ezt a 20 ezer forintos illetményalapot az egész hivatásos állományra, az olyan mértékben terhelné meg a gazdaságot, ami teljesen kifizethetetlen.
Hadd legyen az a megjegyzésem, hogy én nagyon bizonytalannak tartom azt, hogy ez '99. január 1-jével bevezethetõ lesz-e.
Elnézést ezért a kitérésért, most rátérnék a felszólalásom tulajdonképpeni tárgyára. Tehát egyetlen szakasszal és indítvánnyal kapcsolatban szeretnék szólni, de elöljáróban még hadd említsem meg azt, hogy én igen nagyszámú módosító indítványt nyújtottam be ehhez a törvénytervezethez, ezek azonban tulajdonképpen mind egy kaptafára járnak. Mint az általános vitában elmondtam - természetesen nem kívánom ismételgetni -, én teljesen elhibázott dolognak tartom azt, hogy ez a törvény egy törvényben kívánja és fogja rendezni a fegyveres erõknek és a rendvédelmi vagy rendészeti szervek hivatásos állományának a jogállását. Azt gondolom - és ezt már elmondtam -, hogy ez nagy akadályt jelent e szervek majdani civilesítése útjában.
A nemzetbiztonsági bizottságban a javaslataim megkapták az egyharmadot, tehát a Ház szavazni fog róluk. Természetesen hadd mondjam meg már most elõre, hogy nem akarom a Ház idejét igénybe venni azzal, hogy ezt a 60 vagy 80 módosító indítványt végig kelljen szavazni; vissza fogom õket vonni, csak szeretnék mintegy gesztusjellegûen, mintegy szimbolikusan néhány szavazást, hogy lássam azt, hogy mennyi a támogatottsága - félek attól, hogy csekély - ennek az elgondolásnak.
Errõl a javaslatról azonban, amely 533. számon szerepel itt a bizottsági ajánlásban, szeretném, ha a Ház majd külön szavazna. Az az értelme és a mondanivalója ennek a javaslatnak, hogy jelezzem: szó nincs arról, hogy én magam vagy az SZDSZ-ben azok, akik támogatják azt a gondolatot, hogy itt a szolgálati törvény kapcsán valamilyen lépést kellene tenni a rendvédelmi szervek állományának a civilesítése irányába, egyáltalán nem gondolom, és nem gondoljuk azt, hogy ez valamiféle érdekhátrányt vagy érdeksérelmet jelenthetne az érintettek számára.
Ez a törvénybe felvenni javasolt új szakasz arról szól, hogy amennyiben nem vonatkozna a törvény a rendvédelmi szervek állományára, a parlament kötelezi a kormányt, hogy egy éven belül alkosson meg egy olyan törvényt a rendvédelmi szervekrõl, amely egyrészt meghatározza a civilesítés irányába teendõ lépéseket, másrészt ezt úgy határozza meg, hogy az állományt, az ott dolgozó embereket ne érje érdeksérelem és szerzett jogaik ne csorbuljanak.
Azt gondolom, hogy a két törvény szétválasztása és ennek a szakasznak a beiktatása volna az elõre tett lépés, ez volna az az út, amely lehetõvé tenné egy köztisztviselõi jellegû, polgári jellegû rendvédelmi szervezet, szervezetcsoport megteremtését. Köszönöm szépen.