DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Én is a Kõszeg Ferenc képviselõtársam által elmondottakra szeretnék két percben reagálni és három dolgot nagyon röviden elmondani.
Nagy figyelemmel és tisztelettel hallgattam az általános vitát követõ hozzászólásban is és azon az ominózus konferencián is - a helsinki bizottsági konferencián - Kõszeg képviselõtársam fejtegetését, amelyben a követelmények és a jogok harmonizációját úgy fogta fel, hogy "amikor követelek, akkor kell a járandóságot is adni". Most meglepett ez a jelenlegi állásfoglalás.
A másik gondolat pedig az, hogy én még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar parlamentnek ebben a kérdésben elsõdlegesen politikai döntést kell hozni, és hogy ez mennyibe kerül, azt ki lehet számolni pénzügyi szempontok figyelembevételével. A honvédelmi tárca kísérletet tett rá és megfogalmazta - ha jól emlékszem - 25-30 milliárd forintot az egyszeri bevezetésre, amely ha a feketegazdaság elleni és az összes tevékenységet vesszük, ami a biztonságunkat jelenti, akkor azt mondom, hogy meg lehet oldani.
A harmadik indok változatlanul az, hogy sajnos, amíg a magyar határõr, a magyar rendõr örül tíz dollárnak vagy márkának az útlevélben az ellenõrzésnél, addig ne csodálkozzunk, tisztelt képviselõtársaim. Hogyha mi a velük szemben támasztott magas követelményt meg akarjuk tartani, akkor a parlament minimum egyet tehet: a társadalom elõtt kiállni és ezt az összeget biztosítani.
(20.00)
A feketegazdaság, a biztonság - belbiztonságunk, külsõ biztonságunk, környezetbiztonságunk - ennél lényegesen több pénzt visz el.
A kérdés az, hogy mikor olcsó. Nagyon szeretném remélni, ha tisztelt képviselõtársaim meggondolnák ezt a módosító indítványt, és valami bizottsági indítvánnyal mégis 1997. január 1-jét fogadnák el, és a törvény ezt tartalmazná.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)