LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Hölgy! Nem akartam hozzászólni ehhez a vitához, azonban két percben szeretnék egy-két dolgot elmondani.
Egy törvénynek mindig van valami célja. Mit akar a törvény elérni? A törvény azt szeretné elérni, hogy a honvédség - és kimondottan csak a honvédségrõl kívánok szólni pár szót - gyakorlatilag szervezettebb, jobb legyen, és a haza megvédését, tehát a védelmi képességet növelje. Kérdezem, vajon ez a törvény és különösen ennek az illetménytáblázatnak a távoli jövõben történõ bevezetése elõsegíti-e ezt a feltételt. A törvény vajon ezt akarja-e elérni, vagy esetleg más hátsó gondolatai vannak? Tudniillik az elmúlt két- három-négy hónapban ezernél több tiszt hagyta el a pályát, olyan jól képzett tisztek, akik a kiképzéshez értettek, akik a védelmi képességet javítanák.
A honvédség állománya - a tiszti állomány, a hivatásosok - nagyon várják azt, hogy a törvény megszülessen, azonban hatalmas csalódás, hatalmas kiábrándultság és hatalmas undor fogja el akkor, amikor a követelményrendszerben próbálnak kemény követeléseket támasztani ebben a törvényben, ugyanakkor a távolba helyezik az illetménytáblázatot, holott a csapattisztek megélhetése ismert: a csapattisztek igen nagy, igen jelentõs része a létminimum alatt él. 1000-1500 tiszt hagyja el a pályát, végsõ elkeseredésükben aláírást gyûjtenek; ezek mind demoralizálják a hadsereget, demoralizálják a védelmi képességet, amely egyáltalán nem célja - mert nem lehet célja - semmilyen országnak, semmilyen hatalomnak.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)