DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Talán túlzás nélkül állítható, hogy a mindössze három paragrafusból álló Ptk.-módosítás úgy robbant be a magyar jogrendbe, mint elefánt a porcelánboltba. (Mádai Péter: Az bemegy!)
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében az Alkotmánybíróság megállapította: ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben, házasságon kívül együtt élõ és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelességeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fûznek jogkövetkezményeket. E bonyolult szövegezés a polgári törvénykönyv 578. §-ának g) pontjára utal, nevezetesen annak is az 1. §-ára, amely a következõ meghatározást tartalmazza: "Az élettársak: házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élõ nõ és férfi." Ezen az évszázados jogelven változtatott az Alkotmánybíróság, mert megállapítása szerint az élettársi kapcsolathoz nem szükséges a különnemûség, azonos nemûek között is létrejöhet ilyen kapcsolat.
A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez egy rendkívül vitatható és sajnálatos alkotmánybírósági határozat, hiszen az Alkotmánybíróság az alkotmány 70/A §-ára utalva állapította meg, hogy a férfi és nõ kapcsolatára leszûkített élettársi kapcsolatra való utalása a polgári törvénykönyvnek alkotmányellenes, és ezért határidõt adott ezen alkotmányellenesség kiküszöbölésére, nevezetesen 1996. március 1-jéig függesztette fel az alkotmányellenesség vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyalását. A Független Kisgazdapárt megállapítása szerint az alkotmány 70/A §-a egyáltalán nincs ellentétben a polgári törvénykönyv hivatkozott rendelkezésével. Miután az alkotmány 15. §-a külön meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, mi úgy ítéljük meg az alkotmány 70/A §-át, hogy az nincs és nem is lehet ellentétben az alkotmány 15. §-ával. Az Alkotmánybíróság tehát nemcsak sajnálatos területre tévedt akkor, amikor az élettársi kapcsolatra vonatkozóan ilyen megállapításokat tett, hanem tulajdonképpen a "lopakodó alkotmányozás" területére. Ez a "lopakodó alkotmányozás" azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság szinte puccsszerûen döntött egy olyan kérdésben, ami az egész magyar jogrendet felborítja, sõt az egész magyar erkölcsi rendnek egy teljesen újfajta módon való értelmezését adja.
Miután nem elsõ ízben fordul elõ az Alkotmánybíróság gyakorlatában az ilyen döntés - hadd emlékeztessem igen tisztelt képviselõtársaimat: a halálbüntetéssel kapcsolatban hozott, ugyancsak szinte puccsszerûnek minõsíthetõ körülmények között létrejött alkotmánybírósági határozatra -, errõl a helyrõl kötelességszerûen azt kell megállapítanom, hogy az alkotmány ilyen jellegû értelmezése - tehát hogy az Alkotmánybíróság az írott alkotmány helyett maga hoz olyan szabályokat, amelyeket összhangban lévõnek érez az alkotmánnyal, holott alapvetõ ellentétben vannak vele - tulajdonképpen egy olyan jogi helyzetet hoz létre, amikor is az Országgyûlésnek a jogalkotási tevékenységét oly mértékben korlátozza az Alkotmánybíróság, ami már nem hagyható szó nélkül. Tulajdonképpen karámok közé szorítja a tisztelt Házat.
Külön ki kell térnem arra, hogy ez az alkotmánybírósági döntés annál is inkább sajnálatos, mert hiszen köztudott, hogy az ország lakossága évrõl évre csökken, évente mintegy 50 ezerrel többen halnak meg, mint születnek. Egyesek felvetik, hogy ha ilyen mértékben folytatódik az ország lakosságának csökkenése, akkor tulajdonképpen a betelepítés gondolatával is meg kell barátkozniuk az ország vezetõinek. Ebben a helyzetben felelõs politikusok, az ország felelõs vezetõi semmiképpen sem tekinthetnek el a megoldás lehetõségétõl, tehát olyan, a gyermekek születését elõsegítõ, családot támogató, családcentrikus politika megvalósításától, amelyben éppúgy szerepe van a gyesnek, mint a gyednek és a szüléseket támogató és elõsegítõ intézkedéseknek. Nem pedig az az eredményhez vezetõ út, amelyet - sajnálatos módon - ez a kormány jár, nevezetesen a szülõotthonok bezárásának, a gyerekek felnevelését megnehezítõ intézkedések meghozatalának az útja.
Különösen fájdalmas idõpontban kerül sor a polgári törvénykönyv ilyen módosításának a vitájára, hiszen 1996. április 15-én léptek életbe a családokat sújtó intézkedések, a gyermekek nevelését és a gyermekek gondozását elõsegítõ intézkedéseket sújtó kormányzati megszorító intézkedések, ugyanakkor, amikor a polgári törvénykönyv módosítását is megkezdte a tisztelt Ház vitatni.
(20.20)
Szóba került az élettársi kapcsolatnak az eddigi férfi-nõi kapcsolatból való kibillentése és azonos nemûek együttélésének ilyen jogviszonyként való elismerése.
Ha figyelembe vesszük az eltelt évtizedeket, tehát azt a bírói gyakorlatot és azt az erkölcsi alapot, amely a szocializmusnak nevezett társadalomban egy olyan jogértelmezést jelentett, amely a férfi-nõ kapcsolatának együttélését igyekezett a házasság intézményéhez közelíteni, akkor ez azt jelenti, hogy az élettársi kapcsolat jogi következményeit és határait oly mértékben közelítették a házasság intézményéhez, hogy annak az élettársi kapcsolatnak egy teljesen újszerû értelmezése szinte az egész jogrendet alapvetõen fogja érinteni. A hatása a jog területén jelenleg szinte még áttekinthetetlen és felmérhetetlen következményekhez vezethez az élettársi kapcsolat átértékelése.
Csak a Ptk. novella alkotásakor lett volna szabad ezt a kérdést egyáltalán megvitatni. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész jogrendünket és erkölcsi rendünket érintõ változtatás ilyen lopakodó módon, szinte fû alatt olyan veszélyeket rejt magában, amiket - úgy gondolom - sem a kormányzati oldal, sem az ellenzék igazán át nem gondolt és át nem gondolhatott. Elég, ha arra utalok, hogy igen tisztelt képviselõtársaim gondoljanak csak a lakásbérlet eseteire, hogy vajon a férfi-nõi kapcsolatnak élettársi kapcsolatként való elismeréséhez viszonyítva micsoda elképesztõ változást jelenthet a lakásigénylés vagy a lakáshoz jutás területén az azonos nemûek együttélésének ugyancsak élettársi kapcsolatként való elismerése. Vagy hadd utaljak itt az élettársi együttélés bonyolult vagyonjogi hatásaira, vagy ha másra nem, hadd hivatkozzam az actio pauliana esetére, amely a polgári törvénykönyv 203. §-án alapuló rendelkezés. Ez kimondja, hogy az a szerzõdés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, a harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemû volt, vagy reá nézve a szerzõdésbõl ingyenes elõny származott. Ezt a hozzátartozókkal kötött szerzõdés esetében vélelmezendõnek minõsítette a polgári törvénykönyv 203. §-ának (2) bekezdése. Márpedig ha az élettársi kapcsolatot az azonos nemûek esetében is, tehát a férfiak vagy nõk együttélése esetén is ekként kell értékelni, akkor a kívülálló számára felismerhetetlenek lesznek az actio pauliana esetei, és a polgári törvénykönyvnek ez a rendelkezése rendkívül veszélyes helyzeteket teremthet.
Itt külön ki kell térnem a hozzátartozó fogalmának új tartalommal való meghatározására, hiszen ez a polgári anyagi jogban, a büntetõ anyagi jogban, a polgári eljárásjogban, a büntetõeljárás-jogban szinte végeláthatatlan sorban érinti az egész jogrendünket. Elég ha arra utalok, hogy a tanúvallomás megtagadhatóságának eseteit érdemes például végiggondolni vagy a tanúvallomás értékelhetõsége vonatkozásában ezeket ugyancsak végiggondolni. Addig már nem is akarok elmenni, hogy ugyanakkor ennek milyen egészségügyi kihatásai lehetnek, hiszen az, hogy az AIDS terjedésére ez a jogszemlélet milyen burjánzó hatást gyakorolhat, én úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben talán a törvényalkotás elõtt jó lenne az orvosi kamara véleményét beszerezni.
Nem hallgatható el a Ptk.-módosítás vonatkozásában az élettársi kapcsolat új tartalmának, a homoszexualitásnak szinte a házasság rangjára történõ emelésével kapcsolatban annak politikai, erkölcsi romboló hatása sem. Éppen a gyed, a gyes és a szülések további lehetõségeinek csökkentésével kapcsolatban hadd utaljak arra, hogy ennek az erkölcsi hatása szinte felmérhetetlen. Hadd utaljak továbbá arra, hogy a millecentenárium évében következik be mindez az erkölcsi romboló hatás.
Nem kívántam részletezni a polgári eljárásjogi és a büntetõeljárás-jog területén azt, hogy mennyi minden egyéb szabályt érint még az élettársi kapcsolatnak ilyen újfajta módon való értékelése. Azonban hadd hivatkozzam arra, hogy az elmúlt évtizedekben a bírósági határozatok tárában rendkívül sok ezzel kapcsolatos döntés született. Ezek a döntések mind átértékelendõk, attól kezdve, hogy a bizonyítékok körébe miként vonható a vádlott hozzátartozójának a nyomozás során tett vallomása, ha külön a hozzátartozói kapcsolatra való figyelmeztetés nem történt meg, illetõleg miként kell értékelni ezeket a vallomásokat. Ettõl kezdve mérhetetlenül sok egyéb olyan törvényes rendelkezést érint, amely még - amint az elõbb jeleztem - tulajdonképpen fel sem mérhetõ. Hiszen hadd utaljak ebben a körben csak egy apróságra, hogy a hozzátartozó fogalmának a felsorolásánál például az élettársi kapcsolatnak a sorrendbe való illesztése miként döntendõ el helyesen, ezek éppúgy megoldandó kérdések, mint a polgári törvénykönyvnek az erkölcsi, politikai kihatását illetõ módosítása.
A Független Kisgazdapártnak le kell szögeznie, hogy politikai felelõtlenségnek tartja egy olyan ország helyzetében, mint Magyarország, ahol tragikus népességcsökkenés van, a szülések elõsegítése helyett az azonos nemû személyek együttélésének az elõsegítését, jogi rangra való emelését. Különösképpen károsnak tartjuk ezt a millecentenárium évében. Egyenesen úgy kell fogalmaznom, hogy ez Mária országának romba döntését jelenti és helyébe a homoszexualitás léptetése és ezzel az 1100 éves erkölcseink lerombolásának törvénybe iktatása, ha a tisztelt Ház ezt a Ptk.-módosítást elfogadja.
(20.30)
Ezért a Független Kisgazdapárt ezt a törvénymódosítási kormány- elõterjesztést kéri elutasítani. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)