DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csépe Béla expozéjában igen színesen ecsetelte azt, hogy a közvélemény milyen erõs nyomással nehezedett a tisztelt Házra annak érdekében, hogy ez a vizsgálóbizottság létrejöjjön, és a közvélemény nyomására voltunk kénytelenek mintegy támogatni ezt a vizsgálóbizottságot.
Szeretném felhívni tisztelt képviselõtársam figyelmét, hogy a közvéleménynek semmiféle más fogalma nem volt a Budapest Bank ügyérõl, csak annyi, ami itt a Házban gerjedt azonnali kérdések, interpellációk, napirend elõtti hozzászólások formájában. Ezek mind arról szóltak, hogy az adófizetõk pénzébõl - és ez visszaköszönt itt is - 12,5 milliárdot a kormány eltékozolt a Budapest Bankra, arról szóltak, hogy az akkori pénzügyminiszternek micsoda jelentõs anyagi elõnyei származtak abból, hogy a Budapest Bank ezt a tõkejuttatást megkapta, arról szóltak, hogy a Bokros-csomaghoz képest, a népnyúzó intézkedéseinkhez képest milyen ajándékokat és gesztusokat teszünk a bankvilág felé. Ez mind ebben a Házban hangzott el, és a közvélemény azt hihette - jogosan -, hogy ez valós és megalapozott tény.
(16.40)
A vizsgálat során kiderült, hogy az ezzel kapcsolatos összes interpellációnak és vélelemnek egyetlen szava sem igaz. Éppen ezért tartjuk mi magunk is nagyon fontosnak azt, hogy az Országgyûlés megállapítsa azt, amit a határozati javaslat 1. pontja tartalmaz. Ez arról szól, hogy a Budapest Bank negatív eredménytartalékának feltöltése szükséges feltétele volt a Budapest Bank privatizációjának. A bizottságban ezzel a megállapítással Csépe képviselõtársam egyetértett. A tõkejuttatás költségvetési kihatással nem járt; képviselõtársam ezzel egyetértett. És végül: a tõkejuttatáshoz a Budapest Bank vezetésének anyagi érdekeltsége nem fûzõdött; ezzel a megállapítással képviselõtársam egyetértett, olyannyira, hogy a bizottságban maga is támogatta az egész pontot.
Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)