UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Nagyon sajnálom Pokorni képviselõ urat, hogy azt a hozzászólását nem tudja elmondani, amire készült, az igazi hozzászólását. Bizonyára feltûnt önnek is, hogy Sepsey képviselõ úr reagált elõször két percben Csépe Béla felszólalására. Bizony, amikor valaki elkezdi a kétperces reagálásokat, maga után vonja a többiek kétpercezését is. Érdemes lenne tehát Sepsey kollégával megbeszélni legközelebb, hogyha a másik ellenzéki párt is fel akarna szólalni, a rendes beszédét elmondani, akkor ne akadályozza ezt meg.
Azt gondolom, hogy a morál mezejére, a morális kérdésekhez jutottunk. Nem hiszem, hogy bármilyen alapja volna Pokorni úrnak vagy a Fidesznek, hogy ezt a vitastílust morálisan megkérdõjelezze. Pont ebben a történetben nem hiszem, hogy bármilyen alapjuk lenne arra, hogy az "erkölcs" vagy a "morál" szót használják.
(17.00)
Ahogy valaki elvállal egy bizottsági elnöki tisztet, és utána, ha nem az az eredmény sül ki, amit szeretne, akkor lemond, nem hiszem, hogy ez a kitartás és a bátorság vagy az erkölcsi magatartás követendõ mintapéldája. Úgy gondolom, hogy amikor még a kétpercesek elõtt, mielõtt még ez a bizottság felállt volna, interpellációkban és kérdésekben nem kevesebb kritikát és nem kevesebb vádat fogalmaztak meg, mint hogy legalább 12 milliárd forintot valaki kilopott a kasszából, azután azt olvasni a másik fejére, hogy egy árnyalattal talán máshogy hivatkozott az elõtte szólóra, nem szó szerint idézte az elõtte szólót, legalábbis megkérdõjelezhetõ, és nem gondolom, hogy az erkölcsre vagy a viselkedésre vonatkozó szabályokat Pokorni úrtól kellene megtanulnunk. Különösen ebben a történetben semmilyen okuk nincs arra, hogy bárkit is erkölcsi kérdésekben kioktassanak. (Taps a bal oldalon.)