DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Rusznák kolléga hozzászólása ingerelt arra, hogy valami új témát vessek fel ezzel kapcsolatban. Az az elképzelés, miszerint azé a vad, akinek a területén felnõ, fölveti annak a felelõsségnek a kérdését, amelyet a vad és a gépjármû ütközésénél is figyelembe kellene venni. Amennyire a biztosítótársaságoktól sikerült információt gyûjtenem, évente Magyarországon körülbelül háromezer olyan vad-gépjármû ütközés van, amelyik jelentõs károkat okoz, néha több millió forintos kárt, nem beszélve arról, hogy emberélet vagy emberi egészség eshet áldozatul ennek.
Nagyon furcsának tartanám, ha a vadászatban megadnánk a jogot a földtulajdonosnak, ugyanakkor valamiféleképpen szétterítenénk a felelõsséget az ország valamennyi tulajdonosára vagy állampolgárára - az ütközésért való anyagi helytállásról beszélek. Tessék elképzelni! Van valakinek két hektár földje valahol az országút mellett. Arról kiugrik egy szarvas, és csinál egy balesetet. A baleset kárértéke nagyobb, mint a föld értéke - hogyan áll helyt érte a földtulajdonos?
Maradjunk abban, kérem szépen, hogy valóban, a vad állami tulajdon, így közösen állunk helyt érte, és közösen élvezzük a vad vadászatából befolyó bevételek egy részét is.
Köszönöm szépen. (Taps.)