DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amikor a természet védelmérõl szóló törvényjavaslatról beszélünk, úgy gondolom, egy nagyon fontos kincsvédelmi törvényrõl esik szó. Igen, kincsvédelmi törvénytervezet ez, mert országunk olyan értékeirõl rendelkezik, melyek pótolhatatlanok, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk lehetõség szerinti javítása, a jelen és a jövõ nemzedék számára való megõrzése mindannyiunk számára kötelezettség.
A törvény hat részbõl áll, mely részek egymásra épülnek. A törvény jól tagolt, szerkezete áttekinthetõ, nyelvezete közérthetõ, ugyanakkor szakszerû is. Így meghatározza a védelem alapelvét az 5. §-ban, de annak kapcsolatát a nemzetgazdaság tervezésével, a területfejlesztéssel, területrendezéssel is - ez nagyon fontos elem a megítélésem szerint.
A továbbiakban szabályozza a tájvédelmet, annak államigazgatási szerveit, valamint a védett táj hasznosításának szabályait, benne a vadon élõ élõvilág általános és részletes védelmét. Szabályozza a 15. §-ban a természeti területek körét, valamint élõhelyek általános védelmét. Kár, hogy amíg a természeti területek meghatározásánál a törvény a 15. § c) pontjában helyesen mezõ- és erdõgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületekrõl beszél, az általános védelemnél ugyanerrõl kedvezõtlen termõhelyi adottságú területekként aposztrofálja õket.
A tervezet a harmadik részben szabályozza a védetté nyilvánítás eljárását, illetve a kiemelt oltalmazást. Ezen szabályozásnál helyesnek tartom azt, hogy országos jelentõségû területek esetén a miniszter nyilvánítja azokat védetté, a helyi jelentõségû területek esetén viszont a települési önkormányzatoknak is lesz ilyen jogosítványa. Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a települési önkormányzatok esetében legyen kötelezõ a természetvédelmi igazgatóság szakhatósági egyetértõ véleményének beszerzése. De ugyanezt javaslom a védõövezet esetében is a 30. §-nál. Teszem ezt azért is, mert a védetté nyilvánításhoz, illetve a védõövezet-kiépítéshez komoly szakmai ismeretekre van szükség, és úgy gondolom, hogy ezek nem mindig naprakészek az önkormányzatoknál. Szükséges azonban azért is, mert ezek a dolgok a közigazgatási eljárások során komoly anyagi konzekvenciákkal járó eljárásoknál, nem megfelelõ döntések esetén komoly kártérítési igényként is felmerülhetnek. Ezért is látszik célszerûnek az önkormányzati döntéseknél az igazgatóság szakhatósági egyetértõ véleményének kötelezõ érvényû beszerzése.
A törvény pontosan szabályozza a védelemmel kapcsolatos finanszírozást, a tulajdonjogot, illetve a tulajdonátruházást is. Így például a helyi természetvédelmi terület esetén az önkormányzatot elõvásárlási jog illeti meg a 68. § (6) bekezdése alapján. Adott esetben ugyanakkor ez egy földtulajdon- szerzési technika is lehet az önkormányzatoknál, és megítélésem szerint ez is indokolja, hogy igenis, a szakhatósági egyetértõ vélemény beszerzése elõírás legyen. Esetenként ez egy tulajdonszerzési kiskapu lehet ennek meg nem léte esetén.
Az eddig elmondottakon túlmenõen azonban van egy olyan paragrafusa a törvénynek, nevezetesen a 61. §, amely véleményem szerint testidegen a törvényben, sem logikailag, sem dogmatikailag, sem funkcionálisan nem illeszkedik a törvénybe. Ez a paragrafus arról rendelkezik, hogy a megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentõségû védett területek védelmének összehangolásáról. Továbbá javaslatot tesz helyi jelentõségû terület védetté nyilvánítására, felkérésre részt vesz az elõkészítésben, és elõsegíti a települési önkormányzat ilyen irányú tevékenységét. Tekintettel arra, hogy minden szakhatósági és államigazgatási feladat és az ahhoz szükséges pénz a természetvédelmi igazgatóságokhoz van telepítve, a védett területek szakmai felügyelete és irányítása is az õ feladatuk. A megyei önkormányzatnak semmilyen hatásköre és konkrét szakmai feladata sincs, de nem is lehet, hiszen nem fölé-, hanem mellérendelt önkormányzatokról van szó, mely nem telepedhet rá az illetékességgel és hatáskörrel, valamint felelõsséggel, esetenként súlyos anyagi felelõsséggel is rendelkezõ önkormányzatra. Ez teljességgel ellentétes az önkormányzati törvény szellemével és betûjével. Felesleges egy semmire sem használható, a gyakorlatban csak bonyodalmakat okozó szabályozást beiktatni. Ezért is nyújtottunk be módosító indítványt a paragrafushoz, hogy hagyjuk el azt. De jelezném, hogy más pontosító javaslatokat is benyújtottunk képviselõtársaimmal, melyekrõl adott esetben a részletes vitában még szólok.
Összegezve: a törvényjavaslatot szükségesnek, elfogadhatónak tartom, bár meggyõzõdésem szerint jó néhány módosító javaslat kívánatos a törvényhez. Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)