DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Mint azt Tardos Márton képviselõ úr is mondotta, két évvel ezelõtt fogadta el az Országgyûlés a legújabb kori magyar jogfejlõdés egyik fiatal intézményérõl szóló törvényjavaslatot, a kamarai törvényt. Sem a törvény elfogadása nem volt vitamentes, sem az azt követõ végrehajtás nem volt zökkenõmentes, ezért a kormány nevében üdvözlöm azt a kezdeményezést, hogy a tapasztalatokat megvizsgálva áttekintsük a jelen helyzetet.
Az elõterjesztésben meglévõ javaslatok közül pusztán arra a kettõre térnék ki, amivel kapcsolatosan vitánk van. Mint mondtam, némi zökkenõkkel zajlik a gazdasági kamarák megalakítása és mûködése, de azok az eredmények, amiket ettõl vártunk, nem feltétlenül a törvény belsõ tisztázatlanságaira vezethetõk vissza. Ezért vitatkozom a határozattervezetnek azzal a megállapításával, mely szerint "A törvény elõkészítése nélkülözte a közfeladatok átadásának egyértelmû kormányzati stratégiáját, amely teljeskörûen figyelembe vette volna azt a bonyolult értékrendszert, amely a rendszerváltozást követõen kialakult a gazdaság és közigazgatás területén."
A kormányzati stratégia és a törvényalkotói szándék látszik a törvény több rendelkezésébõl. A IV. fejezet nagyon fontos és sokrétû feladat ellátására hatalmazta fel a gazdasági kamarákat, és lehetõséget teremtett számukra arra is, hogy a feladatokon kívül eljárjanak azokban a közigazgatási ügyekben is, amelyek intézésére a törvény számukra felhatalmazást ad.
Mindezek mellett nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kamarák a törvényben meghatározott tételes lehetõségeken túl többletfeladatok elvégzésére is képessé válhatnak. Erre lehetõséget ad a már hivatkozott IV. fejezet 83. §-a. Helyeselhetõ ez a megoldás, hiszen kialakulóban lévõ tapasztalatokkal még nem elégséges mértékben rendelkezõ és a megalakulás tennivalóival elfoglalt szervezetekre feladatok tömegét az elfogadáskor felelõtlenség lett volna zúdítani.
Mindezekre figyelemmel javaslom, hogy az Országgyûlés a benyújtott határozati javaslat 1/b pontjának második francia bekezdését ne emelje az országgyûlési határozatok rangjára.
Körültekintõbb megfogalmazást tartok szükségesnek a további feladatok kitûzésében is. A határozattervezet 2. pontja az Országgyûlés által elvégzendõnek ítélt munka megoldási módját is meghatározni tervezi. A határozatban foglaltak végrehajtása a kormány számára kötelezõ, de annak megvalósítási technikájában nem korlátozható - ezért szükséges a 2. pont bevezetõjébõl a feladatkitûzésen kívüli szövegrészeket elhagyni.
A tervezet 2/a pontja félreértésekre adhat okot: úgy tûnik, mintha a gazdasági kamarák részére új jogosítvány megállapítása vagy újfajta nyilvántartás bevezetése válna szükségessé. Errõl azonban nincs szó. A kamarákról szóló törvény ma is a gazdasági kamarák egyik feladataként említi a tagjaikról, vagy azok gazdasági tevékenységét tartalmazó nyilvántartás vezetésének lehetõségét, sõt kötelezettségét. Más kérdés, hogy ennek a nyilvántartásnak a teljessé tételéhez a gazdasági kamarák méltányolható segítséget várnak.
A gazdasági kamarák által vezetett nyilvántartás nem azonos egyetlen más nyilvántartással, még a cégregisztrációval sem, és nem is válthatja fel a más célokat szolgáló, más szempontok szerint vezetett nyilvántartások egyikét sem. Ezért a határozat 2/a pontjának megfogalmazásában tehát annak biztosítását lenne célszerû feladatként megfogalmazni, hogy a cégek törvényes alapításával, mûködésével összefüggésben kialakított cégbírósági cégregisztráció és a gazdasági kamarai nyilvántartások között megfelelõ informatikai kapcsolat alakuljon ki. E kapcsolat hatékonysága érdekében az igazságügyi tárca a szükséges lépéseket kész megtenni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)