VARGA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Államtitkár úr szólt arról, hogy egy elég hosszú elõkészítõ folyamat után egy országgyûlési határozattal zárnánk le ezt az elõkészítést, és reményeink - azt hiszem, hogy közös reményeink - alapján egy még hosszabb szakaszt indítanánk, amelyben lehetõségünk lesz a legfejlettebb országok csoportjával együttmûködve gazdaságunk intenzív fejlesztésére.
A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet - vagy ahogyan a legtöbbet halljuk és olvassuk, az OECD - legfõbb célkitûzése a magas szintû, fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése, valamint az életszínvonal emelése a tagországokban a pénzügyi stabilizáció fenntartása mellett, és ezzel hozzájárulás a világgazdaság fejlesztéséhez.
Úgy gondolom, hogy a célkitûzésekkel mindenki azonosulni tud, és örömmel üdvözli. A megvalósítás azonban nemcsak azonosulás kérdése, hanem nagyon nehéz feladatok egész sorának következetes megoldását is igényli. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában - reményeim szerint - politikai konszenzus alakítható ki, mivel a tagság érdekében a nagyon hosszú elõkészítõ folyamat már az elõzõ kormányok idején elindult, és - mint hallhattuk - a bizottságok egyhangúlag támogatták a mostani határozati javaslatnak az elfogadását is.
A hivatalos tagfelvételi kérelmet 1993-ban juttattuk el az OECD-hez. Az út fontos állomása volt azonban az idén március 29-én a csatlakozási dokumentum aláírása. Sokan emlékszünk még talán arra, hogy az aláírás elõtti utolsó napokban milyen fontosnak ítéltük, hogy a csatlakozás egyik feltételeként a pénzintézeti törvény módosítására is sor kerüljön. Nem kevés viták alapján megtörtént ez a módosítás. Talán emlékeznek arra is, hogy ez igazából a pénzintézeti törvény banktitokra vonatkozó elõírásait érintette.
Az együttmûködés legfontosabb elemei ugyanis az információk átadása, a folyamatos konzultáció és a koordináció. A következõ idõszak feladatai ennél lényegesen nagyobbak lesznek, de megoldásukkal közös célunkhoz kerülhetünk közelebb. Egy fenntartható gazdasági növekedést produkáló országként egyenrangú partnerei lehetünk az Európai Unió közösségének.
Feltehetõ a kérdés, hogy milyen számottevõ elõnyökre számíthatunk az egyezmény aláírásával. Itt kiemelném, hogy külkereskedelmünk jelentõs részben már most is OECD-államokkal bonyolódik le, aminek bõvüléséhez hozzzájárulhat a szervezeti tagságból fakadó elõny.
(10.30)
Talán a legfontosabb, hogy a folyamatos jogharmonizációval erõsödik demokratikus jogrendünk is. Számottevõen fejlõdhet a mûszaki színvonal, mivel az OECD-államokban kutatás-fejlesztésre a GDP két-három százalékát fordítják, míg nálunk sajnos erre csak a harmada jut - erre éppen a napirend elõtti vitában már kitértünk.
Ezekbõl az országokból már most is jelentõs tõke áramlik az országba, az összes tõkebeáramlásnak a 95 százaléka. Ugyancsak napirend elõtt mondta el Tardos Márton, hogy milyen jelentõsége lehet ennek a mûszaki fejlesztésre vonatkozóan is.
Mindezeket segítheti, hogy az érintett OECD-bizottságok egyhangúlag pozitív ajánlást készítettek Magyarországról. Ez javítja pozícióinkat a tõkebefektetõk és a hitelezõk körében is.
A hitelezés kapcsán érdemes említést tenni arról, hogy az OECD-tagállamok bankjainak nyújtott hiteleknél nem szükséges a hitelt nyújtó pénzintézetnél tartalékképzés. Ez olcsóbbá teheti a hitelekhez való hozzájutást. Államtitkár úr is szólt ennek a jelentõségérõl. Javíthatja az életkörülményeinket a tagság azáltal is, hogy a szigorú környezetvédelmi ajánlásokat magunkévá tesszük.
Az elmúlt idõszak intenzív törvénykezésével sem tudtunk még mindenben az ajánlásoknak megfelelni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy ezen a területen még további jogalkotásra lesz szükség.
Az elõnyök között szeretném még kiemelni az Energiaügynökséghez való csatlakozás lehetõségét, amellyel biztonságunk jelentõs mértékben fokozható energiapolitikai területen.
Természetesen a tagság nem tálcán kínálja ezeket az elõnyöket, hanem ezekért keményen meg kell dolgoznunk, és fel kell készülnünk a liberalizáltabb gazdaságból adódó élesedõ versenyre is. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi tõke- és devizaszabályozás oldása nagy kihívás lesz gazdaságunk számára.
A csatlakozásról szóló dokumentum rögzíti azokat az észrevételeket és fenntartásokat, amelyekkel hazai gazdaságunknak átmeneti védelmet biztosítunk, de egyúttal kötelezettséget is vállalunk - általában maximum három-négyéves távlatban - ezek teljes körû megszüntetésére.
Fontos felhívni a gazdaság szereplõinek a figyelmét, hogy már az idén júliustól élezõdhet a gazdasági verseny. Kérdés, hogy ez a liberalizáció nem jár-e veszélyekkel. A világgazdasági példák azt mutatják, hogy a stabilizációt és a gazdasági növekedést ott sikerült elérni, ahol nem zárkóztak el a világgazdaságtól, éppen ellenkezõleg, a külföldi tõke kivonulása okozta a gazdasági visszaeséseket.
Ha következetesen folytatjuk az államháztartás reformját, csökkentve ezzel a költségvetés túlköltekezését, ha a belsõ megtakarításainkat a gazdaság élénkítésére tudjuk fordítani, akkor a tõkebeáramlás kedvezõ hatásait fogjuk tapasztalni. A változó helyzetre természetesen érdemes lesz jóelõre felkészülni.
Az értékpapírok piacán várható a legközelebbi változás, mert a fenntartások határideje itt érkezik majd el legelõbb: részletekben 1996 júliusától, illetõleg decemberétõl.
A pénz- és biztosítóintézetek számára is komoly kihívás lehet a fiókalapítások liberalizálása. Igaz, erre csak 1997 végétõl kerülhet sor, de a felkészülést érdemes most megkezdeni, hogy intézeteink a versenyben egyenrangú partnerek lehessenek.
A devizatörvény elfogadásával a devizamûveletek jelentõsen liberalizálódtak, de fenntartásokat itt is megfogalmaz még a csatlakozási okmány. Megfelelõ védelmet nyújt ugyanakkor a vízi, közúti fuvarozást végzõ vállalkozásoknak és a professzionális szolgáltatást nyújtó vállalkozóknak is egyaránt.
Fontos kivételeket fogalmaz meg a 3. számú melléklet, lehetõséget adva a többségi magyar tulajdonnal és magyar irányítással mûködõ vállalkozásoknak.
A tagság széles körû lehetõséget biztosít a tevékenységekben és szervezetekben való részvételre is. Ezekrõl államtitkár úr részletesen szólt, én nem emelem ki külön.
Tisztelt Képviselõtársaim! Hazánk tekintélyét jelentõsen növeli, hogy teljesíteni tudta az OECD-tagsággal szembeni követelményeket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a leggazdagabb országok sorába tartozunk ettõl az idõponttól, de azt mindenképpen, hogy Magyarország egyike a világ fejlett országainak - demokratikus, politikai és gazdasági szempontból. És mielõtt valaki még azt hihetné, hogy ez egyszerû dicséret egy kormánypárti képviselõ részérõl, annak gyorsan hozzáteszem, hogy ez a megállapítás Cristopher Long úrtól, Nagy-Britannia budapesti nagykövetétõl származik.
Összegezve az elhangzottakat, megállapítható, hogy a csatlakozás megfelelõen elõkészített, jól szolgálja Magyarország gazdasági és társadalmi érdekeit. Mindezek alapján kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy szavazataikkal járuljanak hozzá a csatlakozás megerõsítéséhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)