DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselõk! Az eredeti törvény, amelynek most egy változtatását kívánja a kormány keresztülvinni, nagyon világosan és egyértelmûen megmondta, hogy 600 fõs településhatár az, amely fölött a településen postahivatalt kell létesíteni. Kérem szépen, nem látom, mi oka van a kormánynak arra, hogy ezt a kitételt most módosítsa, ha nem az, hogy kvázi - és elnézést ezért a kifejezésért, nem tudok jobbat mondani - sunyi módon valahogy ebbõl próbál kihátrálni.
Kérem szépen, Magyarországon nem az a feladatunk nekünk, hogy a kistelepüléseket - mert 600 fölötti település még azért kistelepülés - megfosszuk a postaszolgáltatástól, hanem inkább az, hogy ahol nincs ilyen hivatal, ott építsünk postahivatalt; ahol nincs állandó posta, ott legyen posta, hogyha a 600 fõt eléri a település létszáma. És ne szüntessük meg a postahivatalt akkor sem, ha Rusznák képviselõtársam szavai és pesszimista, de sajnos helytálló jóslata szerint nagyon sok községben az elkövetkezendõ tíz évben a 600-ról 600 alá vagy a nem sokkal 600 fölött lévõ településeknél 600 alá fog süllyedni a népességszám. Tehát Magyarországon én nem tudok elképzelni, tisztelt képviselõtársak, olyan falut, ahol az önkormányzat megjelenik egyszer a posta vezérigazgatójánál és azt mondja, hogy vigyék el innen a postát, nekünk nem kell posta.
Kérem szépen, minden falu könyörög azért, hogy legyen állami hivatal a faluban. Minden falunak, bármilyen kis falunak jólesik, ha két-három embert a postahivatal foglalkoztat. De ezen túlmenõen én azt javasolnám: azon gondolkozzék a minisztérium, hogy törvényben rögzítse azt, hogy mennyit kell a postaépületek fenntartására, a postahálózat fejlesztésére fordítani, ne azon törje a fejét, hogy hogy lehet ebbõl a kötelezettségbõl kibújni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)