DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Magyar Demokrata Fórum támogatja a büntetõ törvénykönyv módosítását, ha nem is teljesen abból az okból, amely okból a kormány elõterjesztette ezt a törvényjavaslatot.
Ahogy az elõttem szóló Pálos Miklós képviselõtársam is elmondta, például a piramisjáték szervezése nem mostani bûncselekmény, hanem évek óta folyik, s ennek mérhetetlen népgazdasági kárai vannak. Úgy gondolom tehát, hogy dicsérendõ a kormánynak ez az elõterjesztése, mert végre a retorika után a cselekvésre határozta el magát. Azonban a dicsérethez hadd legyen mindjárt egy kis kritika is az elõzõek miatt, hogy réges-régen be kellett volna terjeszteni a büntetõ törvénykönyv módosítását, különös tekintettel, ha arra gondolok, hogy itt most egy szakértõi kormány ül, amely minden parlamentáris és egyéb eszközzel rendelkezik.
Nem teljesen osztom az elsõ hozzászóló képviselõtársam azon hosszú fejtegetését, miszerint ez olyan tökéletes törvényjavaslat, mely a magyar kodifikáció csúcsteljesítménye.
(17.50)
Úgy gondolom - és erre majd rá fogok térni a késõbbiekben, ha nem is kritizálom teljesen az elõterjesztés minden részét -, azért lehetett volna pontosabban is meghatározni, illetve idõben elõterjeszteni a büntetõ törvénykönyv módosítását.
Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Demokrata Fórumnak az az álláspontja, hogy az életviszonyok már korábban indokolták volna ennek a törvénynek a parlament elé hozását és elõterjesztését.
Az igen tisztelt államtitkár asszony, illetve az igazságügy-miniszter úr részletes indokolásának elsõ mondata a "bûvös" szóval kezdõdik. Miért kell módosítani a büntetõ törvénykönyvet, tisztelt képviselõtársaim? Mert ez a feketegazdaság elleni küzdelem egyik hatékony eszköze. Ezen túlmenõen a késõbbiekben több képviselõtársam is érintette - sõt parlamenti vitanap is volt arról -, hogy most a front a feketegazdaság elleni küzdelem. Szeretnék félreértéseket eloszlatni: a Magyar Demokrata Fórum is támogatja a kormányt a feketegazdaság elleni küzdelemben.
Álláspontunk szerint azonban csak olyen elõterjesztésekkel, mint a büntetõ törvénykönyv mostani módosítása - tehát konkrét cselekvésekkel - lehet a feketegazdaság elleni küzdelmet felvenni, nem pedig olyan retorikai, illetve elméleti képzelgésekkel - amirõl idefele jövet is hallok, és amirõl körülbelül két hete mindenki beszél, amivel foglalkozik a közvélemény az országban, s ami egy közjogi abszurditás -, mint a központi nyomozóhivatal felállítása. Mindannyiunk elõtt ismeretes, hogy sem egy, sem két központi nyomozóhivatallal nem lehet a feketegazdaság elleni küzdelmet felvenni. Talán két eszközrendszert kellene megcélozni: egyrészt a jelenlegi rendõri, ügyészi, bírói szervezet megerõsítésével, eszközrendszerének kibõvítésével - személyi és tárgyi feltételeivel - kellene megerõsíteni a meglévõket, ezen túlmenõen pedig, úgy gondolom, olyan gazdasági környezetet kellene teremteni, amely mindenfajta feketegazdaságot a minimálisra szorítana vissza; mert nem osztom, képviselõtársaim, azt az álláspontot, hogy a feketegazdaságot így is meg úgy is meg lehet ítélni.
A feketegazdaságot - ha mértéke eléri a bûncselekményt - csak egyféleképpen lehet megítélni. Nem lehet úgy, hogy - mondjuk - szemet hunyok a volt KGST- piacok fölött, mert nagyon sok polgártársunk csak ott tud vásárolni, míg más bûncselekmények ellen pedig felvesszük a küzdelmet.
A mai plenáris ülésen, tisztelt államtitkár asszony és tisztelt Országgyûlés, mondandómat igazolja és bizonyította Deutsch Tamás elõterjesztése: tehát mi ugyan támogatjuk azt, hogy a kormány végre cselekvésre határozta el magát, és bizonyos önálló törvényi tényállásokat a büntetõ törvénykönyv módosításával létrehozott, de felmerült már új és felmerülnek újabb olyan törvényi tényállások, amelyeket a büntetõjog különös részében kellene szabályozni. Itt nemcsak a kábítószerrel való visszaélésrõl és annak újraszabályozásáról van szó, hanem például a telefonkártyák jogosulatlan használatáról, amely ügyben úgy hallottam, több képviselõtársamat is megkerestek - teljesen jogosan. Úgy gondolom, a jogalkotásnak és a Magyar Országgyûlésnek is idõben kellene a különbözõ módosításokat elõterjesztenie. Ez természetesen nem rajtunk, ellenzéki képviselõkön múlik, hanem az igen tisztelt kormánytöbbségen.
Tisztelt Országgyûlés! Ami magát az elõterjesztést és annak részleteit illeti, kénytelen vagyok néhány konkrét törvényi tényállást is vizsgálat tárgyává tenni. Egyrészt azért vagyok kénytelen ezt megtenni, mert - ahogy említettem - módosító indítványokkal jobbá lehet tenni ezt az egyébként valóban korrekt elõterjesztést, másrészt pedig - ahogy mondandóm elején elmondtam - ennél talán jobb törvényt is lehetett volna a Ház asztalára tenni.
Ami a törvényjavaslat 1. és 3. §-át illeti, amely a radioaktív anyagokkal való visszaéléssel foglalkozik, ennek - a törvényi tényállások jogi tárgya, a radioaktív anyag, illetve a nukleáris létesítmény pontosítására tekintettel - a kibõvítése lenne indokolt.
A 264. § (2) bekezdésében írt utolsó elkövetési magatartás, a "helyez el" indokolatlannak tûnõ átfedést tartalmaz a törvényjavaslat 8. §-ában írt 281/A § (2) bekezdésével. E törvényhely büntetni rendelné a környezetre veszélyes radioktív anyagot tartalmazó hulladék elhelyezését, márpedig a radioaktív anyagot tartalmazó hulladék is radioaktív anyag.
Továbbmenve a törvényjavaslat 4. §-ához: a javaslat a Btk. 270/A §-ában meghatározott "közveszéllyel fenyegetés" minõsítõ körülményeinek rendszerét változtatná meg. Új minõsítõ körülményként vezetné be a "radioaktív anyaggal fenyegetve történõ" elkövetést. A bûncselekmény lényege, hogy valaki olyan tényt állít, amely szerint közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A közvélemény elõtt ez az úgynevezett "bombariadó" néven ismert, és a bejelentés mindössze vaklármát eredményezett. Annak eldöntése szükséges, hogy a valótlan bejelentés alapja, a kilátásba helyezett valótlan esemény bekövetkezésének nagysága minõsíthet-e egy cselekményt súlyosabban. Ha igen, akkor a minõsítõ eset hiányát indokolt feltüntetni az úgynevezett A-B-C- fegyverek teljes körére, nevezetesen az atom-, biológiai, kémiai fegyverekre is, hiszen a vaklárma nagyságát nemcsak a radioaktív anyaggal való fenyegetés okozhatja; ha nem, akkor ez a minõsítõ körülmény teljesen felesleges.
A törvényjavaslat 5. §-ához: a részletes indokolás a szabályozás szükségességét helyesen mutatja be. A szabályozás a hamis közokirat készítésének, illetve a közokirat tartalma meghamisításának elõkészületét rendelné büntetni. A hatályos Btk. 18. § (1) bekezdése szerint elõkészület miatt büntetendõ az, aki a bûncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges, ezt könnyítõ feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A rendelkezés és az indokolás összevetése után az ellentmondás világos. Az indokolásból úgy tûnik ki, hogy a jogalkotó azokat az elõkészületi magatartásokat tartja büntetést érdemlõnek, amikor az elkövetõ a készítéséhez szükséges nyomtatványokat, egyéb eszközöket - például bélyegzõ - megszerzi. Így a teljes elõkészületi magatartás büntetõjogi üldözése túlzásnak tûnik.
A törvényjavaslat 6-10. §-a a környezetre, illetve a természetvédelemre vonatkozó normaszövegeket korszerûsíti, illetve arányosítja a szankciókat. A 8. §-ban új tényállásként szabályozni kívánt, "a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése" törvényi tényállásában az a) és a c) pontokban bontja szét a környezeti elemeket. E körben egyszerûbb, érthetõbb fogalmazás is lehetne: "Aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyûjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy környezetkárosítást vagy egészségkárosítást idézzen elõ, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
A 10. §-ban a Btk. 286/A § értelmezõ rendelkezése bõvülne. A feltüntetett értelmezõ rendelkezések szó szerint kerültek átvételre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénybõl. Természetesen nem kifogásolható, hogy a Btk.-ban az értelmezõ rendelkezések így jelenjenek meg, de kérdés, hogy valóban szükséges-e. Úgy gondolom, a jogalkalmazó képes megtalálni a Btk. törvényi tényállást tartalommal megtöltõ háttérjogszabályt és felismerni az alapfogalmakat, tehát nem e szakaszban tartom ezt indokoltnak. De ha már az értelmezõ rendelkezést be kívánták vezetni, akkor azt tegyék teljes körûbbé - például kihagyták a környezet fogalmát. Másrészt a károsítás mint alaptörvényi tényállási elem az értelmezõ rendelkezés szerint olyan fogalom, amely egyben a 6. §-ban szabályozott 280. § (4) bekezdésében meghatározott minõsített esetet is jelenti. A jogalkalmazó számára eldönthetetlen ellentmondás: az alapeset a károsítást tekinti eredménynek; ez az értelmezõ rendelkezés szerint jelenti azt is, hogy a környezet korábbi vagy természetes állapota egyáltalán nem állítható helyre. A (4) bekezdés ugyanezt a körülményt tartja minõsített esetnek, ezért a károsítás fogalmából a minõsítõ körülménnyel megjelölt eredményt el kellene hagyni.
A törvényjavaslat 11-15. §-áig: a fogyasztók védelmét szolgáló törvényi tényállások módosítására, pontosítására a büntetõjogi felelõsség határának lejjebb szállítása indokolt. A "jelentõs mennyiség vagy érték" helyébe kerülõ "nagyobb mennyiség vagy érték" ugyanis ezt jelenti. A szabályozás azonban nem teljes körû.
A 295. § (1) bekezdésében meghatározott minõség hamis tanúsítása, a bûncselekmények törvényi tényállása a bûncselekmény megvalósulását ugyancsak jelentõs mennyiségû vagy értékû termékhez köti. E körben is indokoltnak tûnik a mennyiség vagy az érték bevezetése.
(18.00)
A 16. §-hoz: az 1994. évi IX. törvény 16. §-a vezette be a Btk. 238/C rendelkezéseit, a valótlan érték megjelölése bûntettét. A rendelkezéshez fûzött indoklás helyesen: a gazdasági törvény 22. § (3) bekezdésében írtak büntetõjogi szankcionálását kívánja biztosítani. A mostani és az elkövetõi kört bõvítõ szabályozás indokolása szerint büntetõjogi beavatkozást igényel az is, ha a bûncselekményt a gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy a könyvvizsgáló követi el. Ebbõl az a következtetés vonható le, hogy a javaslatot megfogalmazók olyan nagyszámú jogsértésekrõl tudnak, amelyek a jelzett elkövetõi körre vonatkoznak. A lelkes olvasó nagy izgalommal üti fel a kriminálstatisztikákat, lelkesedése azonban eltûnik: 1994-ben és '95-ben egy bûncselekmény miatt indult büntetõeljárás ebben a körben. Ugyanakkor eszébe villannak olyan, a büntetõjoggal szembeni alkotmányossági követelmények, mint például a szabályozás szükségessége, és úgy gondolja, ha a Gt. 22. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívüli személyek mûködnek közre az apport értékétõl eltérõ értéken való szolgáltatásban, legyenek elegendõek a büntetõjog által biztosított eddigi eszközök: részesség, vagyon elleni bûncselekmény.
Tisztelt Országgyûlés! A jogosulatlan biztosítási tevékenységgel és a piramisjáték szervezésével kapcsolatosan - mint ellenzéki képviselõ sajnálatos módon - nem tudok semmilyen kritikai észrevételt tenni, tehát a Magyar Demokrata Fórum tökéletesnek tartja - legalábbis a szakértõi szerint - a jogosulatlan biztosítási tevékenység és a piramisjáték szervezésének törvényi tényállását. Ez tulajdonképpen azért is dicséretes, és azért is zengtem én is hosszas cirádákat a kormány elõterjesztése mellett, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen - valljuk be õszintén, jogászok - ez a pillére ennek a módosításnak; majd ezután lesznek még módosítások, a többi rendelkezés végül is részben értelmezési, részben pedig nüanszbeli ezekhez képest.
Ugyancsak nem látok semmilyen problémát a fedezetlen bankkártya felhasználásával kapcsolatos 21-26. §-sal kapcsolatosan.
A törvényjavaslat 27. §-áról talán annyit, hogy a javaslat a rossz minõségû termék forgalomba hozatalánál a jelentõs értéket nagyobb értékre kívánja változtatni, ebbõl következõen a felsorolásból ki kellene hagyni. Ha a minõség hamis tanúsításánál is módosulna a jelentõs érték nagyobb értékre, akkor ugyancsak elhagyandó lenne.
A 30. §-sal kapcsolatosan csak annyit, hogy a módosítást különösen indokolja az adatvédelmi biztos közelmúltban történõ fellépése, melyben kifogásolta, hogy a nyomozó hatóság ügyészi jóváhagyás nélkül kért iratokat a Be. 118. §-ára hivatkozással gazdálkodó szervezettõl, a Távközlési Rt.-tõl, és a javaslat ezen kíván változtatni. A módosítás azonban kizárólag mint hatósági jogosultságokat szabályoz, a megkeresés teljesítésére, kötelezettségére nincs szabály. A Be. 118. § (1) bekezdése szerint ugyanis a büntetõügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, társadalmi szervezetekhez és gazdálkodó szervezetekhez megkeresést intézhetnek. A megkeresést a címzett - ha a megkeresés teljesítése nem ütközik jogszabályba - soron kívül, de legkésõbb 30 napon belül köteles teljesíteni.
A törvényjavaslat ezen túlmenõen a hatályon kívül helyezendõ rendelkezéseket tartalmazza. Közben a Btk. 311. §-ában meghatározott jövedékkel való visszaélésre hívnánk fel a figyelmet, hiszen az általános indoklás helyesen utal arra, hogy a jövedékkel való visszaélés bûncselekménye minden esetben adóelvonással jár, így a Btk. 310. §-ában meghatározott adócsalás is megvalósul.
Tisztelt Országgyûlés! Ahogyan mondandómat elkezdtem, azzal is szeretném befejezni: a Magyar Demokrata Fórum a büntetõ törvénykönyv módosítását támogatja, az elõterjesztést támogatja azzal, hogy a most részletezettek alapján néhány - nem túl sok - módosító indítványt fog elõterjeszteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)