DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Arra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy nemcsak a magyar társadalomban van bizonyos távolságtartás - legalábbis részben - attól a folyamattól, amelyik az európai integrációhoz vezet, hanem bizony észlelhetõ ez a nyugat-európai államokban is növekvõ ódzkodás formájában. Különösen az utóbbi egy évben lehet egyre erõsebben érzékelni, hogy növekszik az esetleg Keletrõl érkezõ olcsó munkaerõtõl való félelem, hogy az élelmiszerexport esetleg veszélyezteti a hazai élelmiszer-termelést - nos, ezek a félelmek megerõsödtek. Annyira, hogy gyakran találkoztam egy olyan torz hangsúlyú propagandával is, amely olyan segélyezésrõl beszél Európa keleti térfelét illetõen, amelybe - amikor az összeget kikerekítik - a hitelfelajánláson kívül gyakorlatilag belekerül a mûködõtõke, a Phare-program és a humanisztikus segély egyaránt; tehát nem pusztán a segélyezés, hanem gyakorlatilag az invesztíció, a befektetés is.
Valójában mi a helyzet? Ha megnézzük a számadatokat, nyilvánvalóan azt látjuk, hogy állampolgáronként 8 ECU jut a Phare-ból számunkra. Ha ezt összehasonlítjuk a görögöknek, az íreknek vagy a portugáloknak juttatott 18 milliárd ECU/év összeggel - amit a strukturális és kohéziós alapból kapnak -, azt is láthatjuk, hogy olyan veszély nyilvánvalóan eddig sem mutatkozott, hogy ez Európának komoly megterhelést okozna.
Ha ebbõl a szempontból nézzük azokat a szaporodó elriasztó nyilatkozatokat, amelyek azt az összeget próbálják felbecsülni és - véleményem szerint - túlbecsülni, amellyel ez a csatlakozás jár, akkor úgy érzem, hogy itt a külügyi vezetésnek és a diplomáciánknak óriási szerepe kell legyen abban, hogy korrigáljon. Én magam hallottam tavaly Hensch Európa parlamenti elnök úrtól, hogy 60 milliárd német márkára becsülte csupán Magyarország és Lengyelország mezõgazdasági átállásának költségét - ami nyilvánvalóan hihetetlenül túlbecsült összeg. Most a hét végén a Közép-európai Fórum találkozóján viszont azt tapasztaltuk, hogy Helmut Schmidt volt német kancellár is jelezte, hogy a megvalósítás hosszabb idõbe telik. Az Európa parlamenti bizottság Brüsszelben egy hete tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen 2010-re becsülte a csatlakozás idõpontját.
Figyelmeztetni szeretnék arra, hogy ezek a hírek jobban jelzik kormányunk tényleges teljesítményét a külügyeknek ezen a fontos területén, mint az esetleges barátságos vállveregetésekben megnyilatkozó propagandák.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)