KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A rendszerváltás óta ilyenkor minden évben elõkerül a címzett támogatások kérdése. Így volt ez eddig minden évben, és remélem, így lesz majd a jövõben is, '98 után is, amikor majd a független képviselõk alakítanak kormányt. (Derültség a bal oldalon.)
Talán nem érdemtelen végigtekinteni a döntési mechanizmuson, tekintettel arra, hogy a kérdés már a parlamenti vitát megelõzõen is vitákat váltott ki a nyilvánosság elõtt. Talán nem érdemtelen felidézni, milyen döntési mechanizmus és milyen elõkészítés mentén történik meg a címzett támogatásokra javasolt pályázatoknak a parlament elé történõ benyújtása.
A szakminisztériumok meghatározzák azokat a feltételeket, azt a feltételrendszert, ami alapján az önkormányzatok kialakíthatják saját fejlesztési koncepcióikat. Ezeket a koncepciókat az önkormányzatok benyújtják az illetékes szaktárca, illetve a Belügyminisztérium részére. A szaktárcák az önkormányzatokkal részletes tárgyalásokat folytatnak, feltárják, hogy vajon mennyire indokolt a beruházás, mennyire állnak rendelkezésre ehhez helyben a szükséges források, és persze milyen mértékben állnak ezek rendelkezésre, majd e vizsgálat alapján rangsorolják a különbözõ fejlesztési elképzeléseket. A rangsor alapján a kormány meghatározza azokat a pályázatokat, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek a következõ évi támogatások elbírálásánál.
Ezután kezdõdik meg a koncepciók, illetve kormányzati támogatás alapján a felkészülés a beruházásra, és a következõ évben - most már áttekintve a felkészülés idõszakát, és áttekintve, hogy valóban biztosítottak-e a helyi források is, valamint persze a költségvetés lehetõségeinek ismeretében - a szaktárcák által rangsorolt javaslatok alapján születik döntés a kormányban, és a javaslat a parlament elé kerül.
Ami most elõttünk van, az tehát egy ilyen, több éven keresztül tartó döntési mechanizmus eredményeként kialakított javaslat.
Tudni kell még, hogy amikor a parlament évente dönt a címzett támogatások ügyében, akkor persze nemcsak az adott évrõl dönt, hanem az elkövetkezendõ évek fejlesztéseirõl is, hiszen a beruházások nem egy éven belül fejezõdnek be, hanem két-, adott esetben hároméves kifutásuk van ezeknek a beruházásoknak. Amikor mi döntünk az idei címzett támogatásokról, akkor egyúttal arról is döntöttünk, hogy az igényelt összeget '97-ben is, '98-ban is biztosítanunk kell az önkormányzatok részére.
Azt is látni kell, hogy a céltámogatásokhoz képest a címzett támogatások darabszáma lényegesen kisebb, ugyanakkor azonban ezek mégiscsak nagy helyet foglalnak el az önkormányzati beruházások körében, egyrészt azért, mert ezek többnyire nagy költségigényû beruházások - éppen ezért kerülnek a címzett támogatási körbe, mert az önkormányzatok a saját erejükbõl nem képesek ezeknek a fejlesztéseknek a végrehajtására -, másrészt pedig azt is tudni kell, hogy - éppen ennek a következményeként - ezek a döntések valóban jelentõsen megterhelik az elkövetkezendõ évek erre a célra fordítható kereteit.
Ami az 1995-ös - tehát az elmúlt évi - döntésünket illeti, 1995-ben összesen 7,2 milliárd forintnyi támogatásról döntött az Országgyûlés. Ez több mint 8 milliárd forintos beruházást jelent, ha figyelembe vesszük az önkormányzatok saját forrásait is.
Ugyanakkor azonban érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy vajon jelen pillanatban milyen leterheltségük van ezeknek a rendelkezésre álló kereteknek. Az eddigi döntések következményeként 1996-ban 19,8 milliárd forint terhelésünk van, ebbõl 10,7 milliárd forintot tesznek ki a címzett támogatások, illetve 9,1 milliárd forintot a céltámogatások. Az eddigi döntéseink alapján '97-ben 9,6 milliárd forint, '98-ban 1,6 milliárd forint, a '98 utáni években pedig 0,6 milliárd forintnyi terhelés jelentkezik.
1996-ban a költségvetés összesen 34 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre cél- és címzett támogatások szétosztására. Ebbõl - ahogy az elõbb említettem - 1996-ban 19,8 milliárd forintot kötnek le a folyamatban lévõ beruházások, vagyis ez azt jelenti, hogy 1996-ban címzett és céltámogatások indítására összesen 14,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, ez az a pénz, amit szétoszthatunk címzett, illetve céltámogatásokra.
Most, az önök elõtt fekvõ javaslat összességében 17,8 milliárd forint össztámogatásra vonatkozik. Tudni kell, hogy a javaslatunk értelmében címzett támogatásra 1996-ban 1,5 milliárd forint fordítható, új induló céltámogatásra pedig 12,7 milliárd forint. 1996-ra összesen 393 új induló címzett támogatási igény érkezett be, ezek összesen 100 milliárd forintos támogatási igényre vonatkoztak. Ebbõl az 1996-ra vonatkozó igény 26 milliárd forint volt. Ezt a 26 milliárd forintot kell összevetni a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forinttal.
Ennek figyelembevételével az elõbb említett döntési mechanizmusok alapján a kormány 58 beruházás megvalósítására tesz javaslatot. Ennek az 58 beruházásnak az összértéke - ahogy említettem - 17,8 milliárd forint, és ebbõl az ez évi támogatás összege 1,5 milliárd forint. Ezekhez a beruházásokhoz összesen az önkormányzatok 2,4 milliárd forint saját forrást biztosítanak a pályázataik értelmében. Ez a most támogatásra javasolt összes beruházási költség 12 százalékát teszi ki.
Az elõbbi számokból következik, hogy az elutasításra javasolt igények száma 335.
Látszik, hogy jelentõs mértékben meghaladják az igények a lehetõségeket. Ebbõl adódóan valóban nagyon gondos mérlegelést igényelt, hogy melyek azok a javaslatok, amelyeket támogatásra méltónak gondolunk.
(11.50)
Általános szempontként vettük figyelembe a pályázatok elbírálásánál, hogy olyan pályázatokat támogassunk, amelyek kötelezõ önkormányzati feladat kielégítését szolgálják. Általában támogatjuk azokat a közösen ellátott feladatokat, amelyek felmerülnek az önkormányzati körben, illetve elõnyben részesítjük a területi szolgáltatásokat végzõ intézményeket. Természetesen fontos szempontként jelenik meg, hogy az igényt benyújtó önkormányzat saját forrást is ajánljon fel a beruházás megvalósításához.
Általában a '96-ban címzett támogatásra javasolt beruházások korszerûbb szolgáltatás nyújtását biztosítják. Így a vízgazdálkodás területén javasolt beruházások ellátatlan települések egészséges ivóvízellátását teszik lehetõvé. Az elõzõ években az egészséges ivóvíz megoldását a céltámogatási rendszer keretén belül biztosítottuk, mivel az ellátás gyakorlatilag az ország egész területén megoldódott, a még ellátatlan néhány település vagy településrész ellátásához nem volt indokolt fenntartani az alanyi jogú céltámogatást, ezért az egészséges ivóvízellátás területén még hátralévõ feladatok, illetve problémák megoldását a címzett támogatási rendszer keretén belül kívánjuk támogatni.
Az egészségügyi ellátás területén javasolt kórház-rekonstrukciók az egészségügyi ellátás tervezett átalakításával összhangban a korszerûbb ellátás megvalósítását célozzák.
Az oktatási és kulturális szolgáltatásnál javasolt beruházások kiválasztáskor prioritást kaptak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi speciális képzésû profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkezõ középfokú oktatási intézmények, a kistelepüléseken elsõsorban a többfunkciós létesítmények fejlesztései, valamint a folyamatban lévõ beruházások befejezése.
A mérlegelésnél a fentieken túl fontos szempont volt a költségkímélõ megoldások elõtérbe helyezése. Abból, tisztelt képviselõtársaim, hogy az összesen benyújtott 393 pályázatból el kell utasítanunk a javaslat értelmében 335-öt, az következik, hogy éles viták kísérik a címzett támogatások odaítélésérõl szóló döntést. Hozzáteszem, így volt ez minden évben, ugyanez jellemezte a parlament munkáját minden évben. Ez különösen így van akkor, ha az elutasítási döntések legtöbbjénél az alapvetõ ok a pénzügyi lehetõségek hiánya. Hiszen a benyújtott pályázatok egy része szakmailag indokoltnak nevezhetõ, a területen valóban hozzájárulna egy probléma megoldásához, ezért természetesen mindenki könnyedén és jó szívvel dönthetne ezen támogatások odaítélése mellett, csakhogy ennek gátat szabnak a költségvetés által biztosított lehetõségek, keretek, illetve a korábbi elkötelezettségek. Természetesen az elutasított pályázatok között vannak olyanok is, amelyeknek az elõkészítése nem volt megfelelõ és vannak olyanok is, amelyek nem illeszkednek bele a címzett támogatási körbe.
Szeretném hangsúlyozni, hogy 1996-ban indítandó beruházásokról kell döntenie az Országgyûlésnek, ezért nagyon fontos, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül hozza meg az Országgyûlés ezt a fontos döntését. Ezért sajnálatosnak tartom, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem különleges eljárást biztosítva tárgyalja meg ezt a kérdést az Országgyûlés, ugyanakkor azonban megfelelõ ütemezés mellett ez az elmaradás behozható és behozandó szerintem. Ugyanis az önkormányzatok, amelyek tudják, hogy a javasoltak között vannak, természetesen várják ezeknek az összegeknek az odaítélését.
Nem vitatható, hogy az elkövetkezendõ idõszakban kedves képviselõtársaim fel fognak állni és a saját választókörzetük tekintetében pártolni fogják az elutasított és egyébként általuk indokoltnak vélt beruházások támogatását. Ez így helyes természetesen, de az a kérésem, hogy amikor a képviselõtársak a javaslataikat megteszik, gondoljanak arra is, hogy miután a rendelkezésre álló keret kötött, ezért ha javaslatot tesznek egy beruházásnak a címzett támogatási körbe történõ bekerülésére, akkor javaslatot kell tenniük arra is, hogy mely beruházásról gondolják azt, gondolom én egy másik országgyûlési képviselõ választókörzetébõl, amely támogatást nem javasolnak viszont végrehajtani. Azt ugyanis mégsem tudjuk megtenni, hogy a költségvetés által biztosított kereteket túllépjük, ezt az államháztartási törvény számunkra nem engedi meg.
Kérem képviselõtársaimat, hogy az elmondottakat figyelembe véve a javaslatot vitassák meg, észrevételeikkel javítsák, ha az lehetséges, végül pedig szavazataikkal támogassák és fogadják el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)