DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló LV. törvény második szakasza a képviselõi szólásszabadság biztosítása érdekében írja elõ, hogy a képviselõ bíróság vagy más hatóság elõtt nem vonható felelõsségre megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A képviselõi szólásszabadság körében a jogalkotó az elkövetett szóbeli jellegû cselekmények miatt fõszabályként fogalmilag zárta ki a felelõsségre vonás lehetõségét.
E rendelkezés anyagi jogi akadályként nem teszi lehetõvé az adott tárgyú felelõsségre vonást. A jogalkotó azonban mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására figyelemmel e fõszabály alól kivételként jelölte meg azt az esetet, amikor a képviselõi megnyilatkozás rágalmazást vagy becsületsértést valósít meg. E vétségek esetében már nincs anyagi jogi akadálya a felelõsségre vonásnak, ezért az általános eljárási szabályokat követve a képviselõ ellen büntetõeljárás akkor indítható, illetve folytatható, ha az Országgyûlés a képviselõ mentelmi jogát felfüggesztette.
Az országgyûlési képviselõt a mentelmi jog az alkotmány 20. § (3) bekezdése alapján illeti meg. A képviselõkkel kapcsolatos rágalmazási és becsületsértési ügyekrõl is érdemben kell a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában bizottsági elõkészítés után az Országgyûlésnek döntenie. Tehát az elsõ döntéshozatali fórum a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság, mely, mint az itteni parlamenti vitákból ismerjük, elég nagy viták színhelye. A tényleges döntést a mentelmi bizottság javaslata alapján az Országgyûlés szuverén módon hozza meg. Ez a rendszer minden képviselõt véd, úgy gondolom, hogy ezen változtatni nem indokolt. Köszönöm. (Szórványos taps.)