DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Tisztelt Frakcióvezetõ Úr! Frakcióvezetõ úr a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény vonatkozó rendelkezéseit idézve a kormány tervszerû jogalkotási tevékenységének hiányát kifogásolja.
A jogalkotási törvény a maga korában kétségkívül elõremutatóan szabályozta a jogszabály-elõkészítés menetét. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia parlamentjének mûködése azonban össze nem hasonlítható a rendszerváltozás elõtti Országgyûlés tevékenységével, mely utóbbi mindössze néhány napot ülésezett évente. Míg a jogalkotási törvény elõkészítésénél figyelembe vehetõ idõszakban, így például 1985-ben 8, 1986-ban 5 törvényt fogadott el az Országgyûlés, addig például 1995-ben 67 új törvényt alkotott és 59 törvénymódosítást hozott meg. Mindez annak a következménye, hogy a rendszerváltozást követõen megindult a jogrendszer radikális, teljes körû átalakítása, s ez még napjainkban sem fejezõdött be.
A körülmények változása merõben új helyzetet teremtett a jogszabályalkotás ütemezése kapcsán is. Elmondható tehát, hogy a jogalkotási törvény fölött eljárt az idõ. A szabályozás anakronisztikus jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint amit Torgyán képviselõ úr maga is említett, hogy a kormány - melynek mûködése négy évre szól - e törvény szerint öt évre szóló jogalkotási programot kellene hogy elfogadjon.
Joggal merülhet fel ezek után a kérdés, hogy ha a jogalkotási törvény idézett rendelkezései a megváltozott körülményekre nem alkalmazhatók, akkor miért nem történik meg azok módosítása. Tekintve, hogy a törvénynek nemcsak az idézett szabályai váltak idõközben túlhaladottá, az Igazságügyi Minisztérium a törvény átfogó felülvizsgálatát elvégezte, és megállapította, hogy az alkotmány módosítása nélkül nincs lehetõség a jogalkotási törvény korszerûsítésére. Ilyenek például a törvényhozási tárgyak meghatározása, a kétharmados törvények számának csökkentése és más szabályok. Mint az közismert, alkotmánymódosítást ez idõ szerint nem terjeszthetünk az Országgyûlés elé.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotás tervezhetõségérõl nem szabad lemondani. A tervezés alapját a kormányprogram jelenti, mely megjelölte az 1994-98 közötti idõszak jogalkotási feladatainak fõ irányát. A kormány ez évben is benyújtotta az 1996 elsõ félévére szóló, havi bontásban elkészített törvényalkotási programjavaslatát, mely a törvényjavaslatok benyújtásának várható idõpontjára és a szabályozás terjedelmére vonatkozó utalásokat is tartalmazza. Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány hat havi, vagyis féléves jogalkotási programokat készít.
Persze hosszabb távra szóló tervek is jellemzik a kormány jogalkotási munkáját az Európai Unióhoz való csatlakozásra történõ stratégiai felkészülés területén. Az elmúlt évben a kormány átfogó, több évre szóló jogharmonizációs programot fogadott el, valamint kialakította az Unió egységes belsõ piacának követelményeihez való igazodás hároméves munkatervét. E programok a törvényalkotási programjavaslatok elkészítésekor is figyelembevételre kerülnek.
Ilyen körülmények között tehát nem kellõen megalapozott a törvényjavaslatok szakmai elõkészítetlenségérõl beszélni, hiszen csak hadd utaljak arra, hogy az elõzõ évi jogalkotási tervben épp az Unióval kapcsolatosan tervezett tizenöt törvényt maradéktalanul megalkotta az Országgyûlés.
1995-ben persze valóban emelkedett az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályok mértéke, és az is tény, hogy az elmúlt fél év alatt csaknem annyi indítványt kapott az Alkotmánybíróság - 967-et -, mint 1994-ben összesen - akkor 1098-at.
Képviselõ úr azt is kérdezte, hogy a jogalkotási törvénynek megfelelõen az elõkészítés során kikérjük-e a miniszterek, országos hatáskörû szervek és más vezetõk véleményét. Természetesen itt az egyeztetési mechanizmusról van szó. El kell mondjam, hogy az Igazságügyi Minisztériumban készült elõterjesztések mindegyikében valamennyi érdekképviselet véleményét kikérjük és az ott felsorolt szervek vezetõinek véleményét, valamint azt tudom még elmondani, hogy az egyes minisztériumok által készített tervezetek elõkészítése kapcsán is e szabályt messzemenõkig igyekszünk betartani.
Végül az alkotmánynak a jogalkotási programmal való összhangját firtató kérdésre azt tudom elmondani, hogy a parlament erre egy elõkészítõ bizottságot hozott létre, és ettõl a perctõl kezdve az új alkotmány szövege attól függ, hogy a bizottság mit terjeszt az Országgyûlés elé.
Mindezek alapján kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)