DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Az érettségi igen fontos egy fiatal életében, hiszen több éven keresztül készül egy fiatal ember arra, hogy mibõl érettségizzen. Ennek következtében március 12-én felvetettem azt a kérdést, hogy sajnálatosan az érettségi tájékoztató és a felvételi vizsga rendje véletlenül május 22-ét jelölte meg közös napban.
(16.10)
Tehát egyszerre kellene két helyen megjelenni mindazoknak, akik egy adott nyelvbõl közös érettségi felvételit tesznek, egy másik nyelvbõl pedig érettségiznek.
Miután egyetértettünk abban - mindketten: államtitkár úr és jómagam is -, hogy nem lehet egy diákot sújtani azért, mert véletlenül rosszul jelent meg a tájékoztató, ön szó szerint a következõket mondta: "Magyarországon nemcsak szabad, hanem egyenesen kívánatos két nyelvbõl érettségizni." A zárószavai pedig ezek voltak: "De ha akár csak egy gyermek, két nyelvbõl érettségizni kívánó gyermek esetén valami probléma lesz, lehetetlenné válik, akkor ezt természetesen korrigálni fogjuk, és azonnal intézkedünk."
Március 12-e óta eltelt az "azonnal". Március 12-e óta türelemmel vártak a diákok, várták, hogy a miniszter úr intézkedni fog; és nem egy gyermekrõl van szó, hanem szerencsére ma már egyre többen járnak két tannyelvû gimnáziumba, és a két tannyelvû gimnáziumba járó gyerekek jelentõs része minimálisan egy nyelvbõl érettségizik - és lehet, hogy egy másikból is, hiszen nyilvánvaló, hogy ezt is tanulják. Itt több száz gyerekrõl van szó, és nyilván ezek közül most már kevesen vannak, akik vállalják a két nyelvbõl történõ érettségit.
Mégis az a kérdésem: hogyha államtitkár úr március 12-én azonnali intézkedést ígért, akkor miért kell feltennem most ugyanezt a kérdést - április végén, május elején. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)