DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Képviselõtársaim! Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország számára nem öncél; ezzel szemben mi is meggyõzõdéssel valljuk, hogy nem lehet belõle kimaradni.
Itt, ezen a helyen ma a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió igen sokrétû uniót jelent egyidejûleg. Nem kizárólag gazdasági unióról van szó, bár kétségtelen, hogy igen erõsek azok a hangok, amelyek szerint a gazdaság körülbelül egy szintre hozása, sõt a maastrichti szerzõdésben megfogalmazott bizonyos deficitre, költségvetési deficitre, inflációra vonatkozó elõírások, fõleg a monetáris unióhoz, már elengedhetetlen feltételek.
(16.20)
Nem feltétlenül és kizárólag gazdasági unió azonban, és azt hiszem, amikor a tárgyalások ebben a kérdésben elkezdõdnek, ajánlatos és kívánatos hivatkozni arra - hiszen számos országban az Európai Unióban kereszténydemokrata és konzervatív pártok vannak kormányon - , amit 1975 márciusában Brüsszelben, e pártok európai konferenciáján megfogalmaztak: hangsúlyozottan kiemelték, hogy az európai kereszténydemokraták és konzervatívok részére a gazdasági kérdéseken túlmenõen, a biztonsági kérdéseken túlmenõen az Európai Unió az össz-európai szolidaritás kérdése is.
Én tehát azt hiszem, nem elhanyagolhatók ezek a kérdések a tárgyalások folyamán. Ebben a tekintetben teljesen egyetértek azzal, amit Németh Zsolt, Kádár Béla és Giczy György e kérdésekben mondott.
Szeretném azonban hangsúlyozni azt is, hogy a gazdaság mellett a gazdasági és a társadalmi struktúra azonosságát is feltételezi ez az unió. Mert nemcsak a gazdaság bizonyos állapotának és nemcsak a jogharmonizációnak van szerepe abban, hogy teljes jogú tagjai lehessünk az Európai Uniónak, hanem a társadalmi megfelelõségnek is - ahogy ez mindig így volt Európában.
Szent István annak idején - nagyon sokszor elmondjuk - fölvette a nyugati kereszténységet. De azzal, hogy Magyarországot az európai körbe be tudja emelni, egyidejûleg ezzel felvette az akkor legfejlettebbnek tûnõ hûbéri társadalmi struktúrát is. Tehát nekünk ahhoz az európai társadalmi szerkezethez kell valamilyen módon csatlakoznunk, amelynek alapvetõ jellemzõje, hogy a munkaképes lakosság 60-80 százaléka valahol a szolgáltatásokban, kis- és középvállalkozásokban - részben legalább - résztulajdonosként vesz részt. Ez pedig egy nagyon erõs középrétegekbõl, tulajdonosi rétegekbõl álló társadalmat feltételez. S ez az a pont, ahol ma a kormányzat részérõl éppen ennek a tendenciának - a megerõsödõ kis egzisztenciáknak - a megszüntetése vagy megszûnése "iránti" gazdaságpolitikát látunk, hiszen minden statisztikai adat arra utal, hogy e középrétegek egy része menthetetlenül, egy része még visszafordíthatóan ugyan, de kétségbeejtõen süllyed.
Tehát lehet itt jogharmonizáció, lehet itt tárgyalás - ha a társadalmi struktúránk oly mértékig el fog térni az európaitól, nagyon nehezen fogunk tudni beilleszkedni az egységes Európába.
Szeretném azt is mondani, hogy az Európai Unió kell hogy jelentse számunkra az európai népek kulturális unióját is. Azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy most, amikor itt, a Magyar Parlamentben a magyar társadalomnak ecsetelte csatlakozásunknak valóban szükségszerû és elkerülhetetlen voltát, vesse föl tárgyalásai során - és a kormány tagjai a maguk tárgyalásai során, mint ahogy az ellenzéki pártok is meg fogják tenni a hozzájuk közel álló külföldi partnereikkel folytatott tárgyalásaik során - azt a gondolatot, hogy azért egy ilyen társulási szerzõdésben nem kizárólagosan egyoldalú jogügylet jön létre, nemcsak mi könyörögjük be magunkat Európába. Megítélésünk szerint Európának is eminens érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a történelmileg mindig is Európához tartozó, de az elmúlt negyven évben onnan kiszakított közép-európai országok újra Európa integráns részei legyenek. Ebben a tekintetben el lehet mondani azt, hogy Magyarországnak igenis van egész Európa számára üzenete. Azt hiszem, a magyar kultúra beemelése az egész Európába olyan kapcsolati rendszer, amely nemcsak egyoldalúan a mi érdekünk, hanem össz-európai érdek is.
Azt hiszem, akkor válik teljessé és hitelessé a társulási tárgyalás, ha a magyar társadalmat arról is meg tudjuk gyõzni, hogy minden magyar polgár megtalálja a maga helyét az egyesült Európában, gazdaságilag is, kulturálisan is. Ez a fajta integráció egyúttal szolgálja a magyar nemzet identitásának, kulturális önazonosságának megõrzését is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)