DR. DÁVID IBOLYA (MDF): (A helyérõl beszél.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Nem fogok hosszú ideig beszélni, és nem szeretném igénybe venni a pulpitust.
Az Alkotmánybíróság ügyrendjérõl szóló törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtottam be, egy technikai módosító indítványt és két nagyon érdemit. Ennek lényege az, hogy az ügyrend, mûfajánál fogva -függetlenül attól, hogy azt most törvényben vagy nem törvényben fogadjuk el -, egy szervezetnek a belsõ eljárására, mûködésére vonatkozó szabályokat tartalmazza; az ügyrendnek általában kifelé ható ereje nincsen.
Ez egy olyan speciális ügyrend sajnos, amelynek alapját az Alkotmánybíróságról szóló törvény adja meg. Ennek 29. §-a azt mondja, hogy "Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, melyet az Országgyûlés az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határoz meg." Ez azt jelenti, hogy a saját ügyrendjének elkészítésében javaslati szintû elõterjesztési joga van az Alkotmánybíróságnak. Ezt szeretném kiemelni, hogy nem elõterjesztési joga van, mert a törvények elõterjesztésére az alkotmány szerint a köztársasági elnök, a kormány, az Országgyûlés bizottságai és az országgyûlési képviselõk jogosultak. Tehát nem törvénykezdeményezési és - elõterjesztési joga van, hanem javaslatot készít az Országgyûlésnek az Alkotmánybíróság az ügyrendjére vonatkozóan.
Elfogadom, hogy tiszteletben kell tartani azt a javaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság készít; ennek azonban két olyan pontja volt, amellyel nem tudtam egyetérteni.
Az egyik az Alkotmánybíróság ügyrendjérõl szóló törvényjavaslat 20. §-a, amely a kötelezõ képviseletet iktatja be az ügyrendbe. Ennek az lenne a lényege, hogy jogi képviselõvel köteles eljárni a fél az Alkotmánybíróság elõtti eljárásban; a jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságra és a meghatalmazásra az ezzel kapcsolatos külön jogszabályi rendelkezések irányadók. Ügyvédjelölt és jogi elõadó az Alkotmánybíróság elõtt nem járhat el. Megítélésem szerint ez a képviseleti kényszer vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe kellene hogy bekerüljön, mellesleg még az ügyvédségrõl szóló törvényben is jó helye lenne; de hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje határozzon meg ilyen kötelezést, ezzel nem tudnék egyetérteni.
A másik indítvány az ideiglenes intézkedésre vonatkozott. Elmondanám, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjének 32. §-a mirõl szól: az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes intézkedést hozhat, amellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetõleg állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását felfüggesztheti, ha ez súlyos hátrányok elhárítása vagy valamely más fontos ok miatt sürgõsnek mutatkozik; ez a három hónap még egyszer három hónappal meghosszabbítható. Ez az ideiglenes intézkedés olyan új jogintézmény, amely vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, de megítélésem szerint leginkább az alkotmányba illõ jogszabályhely lenne, nem pedig egy ügyrendbe.
(18.00)
Nemcsak eljárási és formai szempontból nem támogatom azt, hogy hol lehetne ezt a szakaszt elhelyezni; azt is végig kellene gondolni, hogy félõ, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedés - amellett, hogy biztosan vannak pozitív hatásai is - negatív hatással is bírhat, ugyanis kétszer három hónapra felfüggesztheti a jogszabályok alkalmazását - amivel én nem értenék egyet. Ezek olyan jogosítványok, amelyek az Országgyûlés alkotmányban biztosított jogával konkurálnának. Ezért mind a két kérdésben módosító indítványt nyújtottam be, és mind a kettõben a képviseletnek is és az ideiglenes intézkedésnek is az elhagyását indítványoztam.
Még egyszer szeretném fölvetni azt a problémát, ami az ügyrendrõl szóló vitánk kiindulópontját jelenti. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény 29. §-át kellett volna módosítani, és az Alkotmánybíróság ügyrendjét meghagyni az Alkotmánybíróság belsõ szabályozási körében. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot kellene kiegészíteni néhány olyan intézkedéssel, amelynek a helyét most az Alkotmánybíróság az ügyrendben látta biztosítottnak.
Még egyszer szeretném elmondani, hogy elkészült az új alkotmány koncepciója, amelynek egyik legrészletesebb fejezete az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Szerintem nagyon jól és részletesen szabályozza az új alkotmánytervezet azokat a kérdéseket, amelyeket már alkotmány szintjén kellene megfogalmazni. Gondoljanak bele, hogy egyetlenegy szakasz van ma a hatályos alkotmányunkban, amely az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Nyilvánvalóan az lenne a cél, hogy hosszú távon kétszintû legyen az Alkotmánybíróság szabályozása, a fontos, alapvetõ kérdések - ha kell, részletezve is - az alkotmányba kerüljenek bele, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, amely kétharmados. Az ügyrend szabályozásának lehetõségét pedig illõ lenne meghagyni az alkotmánybíráknak - ami nem ellentétes az alkotmánnyal és az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel -, hogy a belsõ mûködésüket és belsõ szervezeti rendszerüket õk maguk szabályozzák.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)