DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mélyen egyetértek Dávid Ibolya szinte minden mondatával. Akik az Alkotmánybíróság ügyrendjét szakmai és nem politikai alapon próbálták meg kritikai elemzés alá venni, azok az ügyrend szakmai megítélését illetõen valamennyien, a patkó minden oldalán ugyanazokra a következtetésekre jutottak.
Azt is hozzá kívánom tenni, hogy Dornbach képviselõ úrral mi ennél valamivel több aggályt tártunk fel az Alkotmánybíróság ügyrendjével kapcsolatosan. Ezek jó részét vezérszónoklatomban keretjelleggel már elmondtam, de mintegy 29 módosító indítványt kívánunk tenni az Alkotmánybíróság ügyrendjével kapcsolatosan.
E módosító indítványok köre jól lehatárolható két-három csoportra. Az egyik csoport a duplifikáció körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény és esetenként a köztisztviselõi törvény is egyértelmû szabályokat tartalmaz azokra a rendelkezésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság ügyrendje megismétel. Az már csak jogfilozófiai kérdés, hogy egy kétharmados törvényt elegáns-e megismételni egy feles törvényben, illetve az megfelel-e a jogalkotási törvénynek. Tíznél több ilyen szabályt találhatunk az ügyrendben, amely alig magyarázható.
A másik ilyen kérdéskör a szervezeti kérdések köre, ahol új intézményként jelent meg - mint ahogy a vezérszónoklatomban is elmondtam - az Alkotmánybíróság fõtitkára és az Alkotmánybíróság bizottságai. Ezek az új intézmények az ügyrendi javaslat szerint mintegy önálló életre kelnek, ami abban testesül meg, hogy az ügyrendi törvényjavaslat hatásköröket kíván telepíteni e szervekhez, lappangó vagy bújtatott feladat- és hatáskörökkel tölti meg õket; ez részben ellene megy az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek, részben pedig nincs alkotmányos felhatalmazás arra, hogy ilyen szabályokat alkosson meg akár maga a parlament is az ügyrendi törvényben, mert szétfeszíti az Alkotmánybíróságról szóló kétharmados törvény kereteit.
A harmadik típusú kérdéskör az eljárási kérdések köre, ahol szintén találtunk - a Dávid Ibolya által is említett intézkedéseken túl - olyan intézkedéseket, lehetõségeket, amelyek meghaladják a feles törvény kereteit.
Mindösszesen úgy látjuk Dornbach képviselõ úrral talán közösen - nem tudom, bólint-e rá itt a patkó közepén (Dr. Dornbach Alajos bólint.) -, hogy most már hét parlamenti pártnak valószínûleg elemi érdeke fûzõdne ahhoz, hogy egy rövid egyeztetés és az Alkotmánybírósággal történt konzultáció után átgondolja azt, hogy mi legyen e törvényjavaslat további sorsa. Mindezt mondom akkor, amikor mi a törvényes határidõig be kívánjuk nyújtani a módosító indítványainkat, kifejezetten szakmai alapon, de el nem fogadva azt a véleményt, amely alapján a legfõbb szuverén, az Országgyûlés törvényalkotó jogát megkérdõjelezi akárki is e Ház falai között.
Mindez azt jelenti, és tisztelettel javaslom is a Háznak - amennyiben erre fogadókészség van -, hogy az általános vitát ma ne zárjuk le, és ne is a házbizottság ajánlásának megfelelõ szerdai idõpontig hagyjunk a módosító indítványok benyújtására lehetõséget, hanem az általános vitát a tisztelt Ház halassza el legalább egy héttel, hogy idõközben magával az Alkotmánybírósággal vagy annak képviselõivel is tudjuk egyeztetni azokat a módosító indítványokat, amelyek nyilvánvalóan nem az Alkotmánybíróság ellenében, hanem az Alkotmánybíróság érdekében születnének.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)