DR. KÓNYA IMRE (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Toller Lászlóhoz szeretnék kapcsolódni: valóban, a patkó mindkét oldalán vannak bizonyos kérdések, amelyekben egyetértés mutatkozik az Alkotmánybíróság ügyrendjének tárgyalása kapcsán. Mindenekelõtt ilyen az a megállapítás, hogy a jelenlegi jogi rendezés aggályos. Nem jó az a rendezés, amely szerint az alkotmányban méltatlanul kevés rendelkezés van az Alkotmánybíróságról, ugyanakkor van egy kétharmados alkotmánybírósági törvényünk, amely sajátos módon az Alkotmánybíróság ügyrendjének a meghatározását szintén a parlamentre bízza, de úgy, hogy a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el. Ez valóban fából vaskarika, valóban nagyon nehéz jogilag kezelni a jelenlegi törvényi - vagy ha tetszik, alkotmányos - rendezést. Ennek ellenére ez a hatályos törvény!
Tehát itt két dolog van. Egyrészt egyetértünk abban, hogy az alkotmányozás során felül kell vizsgálni ezt a rendelkezést, és - ahogy az elõbb Dávid Ibolya részletezte - az alkotmányban valóban egy részletes rendelkezést kell megszabni, az alkotmányba be nem tehetõ részekre vonatkozóan egy alkotmánybírósági törvényt kell megszabni, és a valóban ügyrendi jellegû kérdéseket - a belsõ szervezeti, mûködési kérdéseket - az Alkotmánybíróságra kell bízni. Viszont ha ez a véleményünk, akkor úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróságra tartozónak ítélt, szervezeti-mûködési kérdésekre vonatkozó, valóban ügyrendi részekhez - amelyek ebben a törvényjavaslatban vannak - nem lenne célszerû nagy terjedelmû módosító indítványokat benyújtani, annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság évek óta ezek szerint a belsõ ügyrendi szabályok szerint mûködik.
(18.10)
Nem vonatkozik ez természetesen azokra a paragrafusokra, amelyek valóban nem belsõ szervezeti mûködésre vonatkozó kérdések. Én is ezt a kettõt látom ilyennek, amire Dávid Ibolya is hivatkozott: a kötelezõ ügyvédi képviselet kérdését és az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdését.
A kettõ közül az ügyvédi képviseletre vonatkozóan még van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amely kvázi felhatalmazza az ügyrendi törvényt, hogy eljárásjogi szabályt is rendezzen, amikor valami olyan rendelkezés van az alkotmánybírósági törvényben, hogy az alkotmánybírósági eljárásra az általános polgári eljárási szabályokat az alkotmánybírósági és az ügyrendi törvényben megfogalmazott kivételekkel kell alkalmazni. Tehát az alkotmánybírósági törvény az ügyrendi törvényt is felhatalmazza, nem kifejezetten a belsõ szervezeti, mûködési, hanem a kifelé ható, tehát a kívülállókra is kötelezettségeket, jogokat megállapító rendelkezések meghozatalára is az eljárás körében. Ide akár besorolható a kötelezõ ügyvédi képviselet is.
Természetesen nem vitatom azt, amit Dávid Ibolya elõadott, hogy azért ez nem tipikusan belsõ mûködési szabályzat, de az kétségtelen, hogy itt van valamiféle felhatalmazás. Ilyen felhatalmazást viszont nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés vonatkozásában, és ez valóban olyan kényes kérdés, valóban olyan jelentõs kérdés, amit semmiképpen nem szabad egy ügyrendi törvény keretében szabályozni; ez alkotmányos kérdés. Úgy gondolom, ha egy ilyen jogintézményt alapítunk, akkor azt indokolt egyenesen az alkotmányba tenni, még talán nem is az alkotmánybírósági törvénybe - de ügyrendi törvénybe semmiképpen.
Magam is módosító indítványt terjesztettem elõ ennek az elhagyására, de közben - elismervén azt, hogy a jogintézmény kiindulópontja egy reális igényt vet fel - egy másik paragrafus beiktatását is javasoltam. Nevezetesen arról van szó, hogy valóban elõfordulhat, hogyha az Országgyûlés által meghozott törvény vagy egyéb jogalkotó által meghozott jogszabály hatálybalépése jelentõs hátránnyal járhatna és alkotmányellenesnek látszik az a jogszabály, akkor indokolt valamilyen intézkedést hozni. Ha az Alkotmánybíróság ügyrendjérõl szóló javaslatban szerepel, akkor három hónapra felfüggeszthetné a hatálybalépését.
Úgy gondolom, az ügyrendben is lehetne olyan rendelkezést hozni, hogy amennyiben valóban jelentõs hátrányokat okozhatna a hatálybalépés, akkor az elnök rendeljen el soronkívüliséget. Ez kifejezetten ügyrendi jellegû, mûködési jellegû szabály, semmi akadálya nincs, hogy ezt a szabályt az ügyrendi törvénybe beiktassuk; és akkor, legalábbis átmenetileg, megoldja azt a problémát, amit az Alkotmánybíróság ezzel a már alkotmányos jogokat érintõ rendelkezéssel szeretne megoldani.
Egyebekben viszont úgy gondolom, hogy a módosító indítványok olyan körre való kiterjesztése, mint ahogy Toller László utalt erre, nem lenne indokolt. Véleményem szerint, ha az az álláspontunk, hogy az Alkotmánybíróság maga hozza meg a jövõben az ügyrendjét, akkor ezt elvben már most is érvényesíteni kell. Tehát a belsõ mûködésre, szervezetre vonatkozó szabályok vonatkozásában az Alkotmánybíróság javaslatát a lehetõségekhez képest vegye figyelembe a parlament.
Köszönöm szépen. (Taps.)